Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 9. (Budapest, 2007)

ÉRTEKEZÉSEK, TANULMÁNYOK - SZOLECZKY EMESE - CS. LENGYEL BEATRIX: „Az emberevő Canibálok is megjelentek" Az 1896-os Albatros-szerencsétlenség egy túlélő szemével

neve sem szerepelt az elképzelésben.

131 A hajóorvos, Hiersche távolmaradásának kényes kérdése hasonlóképpen fel sem merült.

132 Elővigyázatlannak érezhette magát a hadapród után rangidős altiszt, Neupor Kálmán is. A jegyzőkönyv, a kikérdezés szűkszavúsága, a halálközeli élmény mindenképpen összefügg családjához írt levelének megszületésével. A már olvashatatlan keltezés minden bizonnyal igen közel esik a hivatalos kihallgatás dátumához. 5. Még a Marau Sound-i tartózkodás alatt Mauler kapitány hivatalos, rejtjeles táviratban értesítette a Marinesektiont az eseményekről, s ezt egy Brisbanebe tartó hajóval továbbítatta. A hazaérkező első szórványos híradások nyomán a hadsereg vezetése felbolydult, pontosításokat követeltek.

133 Foullon és Beaufort családja is további részleteket kívánt megtudni. Miután a legkényesebb külpolitikai vonatkozásokat sikerült az ausztráliai osztrák konzullal elsimítani, Mauler kapitányt személyes jelentéstételre visszarendelték Bécsbe, október 27-én Foullon szolgáival együtt

134 elhagyta Ausztráliát. 6. A Haditengerészet első, Monarchia-beli sajtónyilvánosságot kapott hivatalos állásfoglalása a családtagoknak megküldött „kímélő verzió" rövidített változata volt. Nem esett szó emberevésről, Beaufort kivéreztetéséről, Foullon tüdőlövéséről. Az újságcikkek nyomán elkezdődött a találgatás a szerencsétlenség kiváltó okáról: tabu-területre léptek? A sajtóorgánumok a külföldi lapokat böngészték részletesebb híranyagért, újabb hozzáértőket kerestek. A legnagyobb „fogásnak" e téren Foullon két szolgája bizonyult. 1896. november 30-án, hétfőn a Bécsben megjelenő Neue Freie Presse hasábjain a két résztvevő, Nickel és Kraus együttes beszámolóján alapuló részletes tudósítás látott napvilágot.

135 „Tőlük tudta meg elsőként a család..." bevezetővel szinte bombaként robbantak az új információk: 1. A bushmanokkal vívott harcban Foullon tüdőlövéstől sebesült meg. 2. A táborból való gyors távozás miatt a báró, Beaufort és a két matróz holttestét alig temették el. 3. Már előző este látható volt, hogy a bennszülöttek valamiben sántikálnak, ezért a parti vezetők, akik tudták, hogy rosszat forralnak, lőni akartak, de Budik ezt megtiltotta. Azzal tévesztették meg őket, hogy bátortalannak, alázatosnak mutatkoztak, és fegyvereiket letették. 4. A báró mögött haladó két szolga megfigyelte, hogy egyre több bushman csatlakozik a hegymászókhoz. 5. Nickel 20-30 főt számolt össze, akik egy völgyteknőben támadásra készültek; 6. Foullon könnyű ruházatot és fején bőrből készült trópusi sisakot viselt, amelyet Nickel szerint az egyik bennszülött lekapott róla és saját fejé131 Lásd a 44., ill. a 46. lábjegyzetben hivatkozott és idézett részek. KA PK/MS 1896. Nr. 2895/PKfol. 149., 152. 132 Lásd a 48. lábjegyzetben hivatkozott és idézett rész 133 Kiegészítő és pontosító jelentések: pl. Mauler KA PK/MS 1-1/2. 1896. Nr. 3342 fol. 228-232. - A kapitányt a részletek óvatos nyilvánosságra hozatalára kényszerítette az az információéhség is, amellyel az ausztrál újságok az eseményt kezelték, s kutatva a támadás okát sokszor légből kapott híreket terjesztettek és vettek át egymástól. 134 A geológus személyes holmiját vitték haza a családnak. Winter 153. p. 135 Az újságcikk Mauler pontokba szedett válasza: KA PK/MS 1-1/2. 1896. Nr. 3342 fol. 255-259. mellékleteként is fennmaradt.