Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 9. (Budapest, 2007)

ÉRTEKEZÉSEK, TANULMÁNYOK - SZOLECZKY EMESE - CS. LENGYEL BEATRIX: „Az emberevő Canibálok is megjelentek" Az 1896-os Albatros-szerencsétlenség egy túlélő szemével

A nevezetessé vált 1895-1898. évi ALBATROS-expedíció előzményének egyfelől a KAJSERIN ELISABETH 1892-1893 közti, Ferenc Ferdinánd trón­örökös diplomáciai jellegű látogatásokkal tarkított földkörüli útja tekintendő, amelynek során érintették a Salamon-szigeteket is. 23 Az útvonalat és a kutatóút célját viszont a SAIDA korvett 1892. évi expedíciója készítette elő, amelyről szintén rendelkezünk - erősen a későbbi történtekhez kötődő - magyar forrás­sal. A SAIDA fedélzetén ekkor ugyanis sorhajózászlósként {Linienschiffsfühnrich) szolgált Horthy Miklós, a későbbi kormányzó. Emlékirataiban meglehetősen nagy teret szentel az úton vele történteknek, s az expedíció politikai hátterére is rávilágít. Szempontunkból azonban talán még lényegesebb, hogy beosztásában szárazföldi különítményeket vezetett, sőt, ezek során a későbbi főszereplők egyikével szintén személyes ismeretséget kötött: „[Sidneyben] ért bennünket a parancs, hogy várjuk be Foullon-Norbeck báró geológus érkezését, akit majd az Uj-Hebridákra és a Salamon-szigetekre kell vinnünk, hogy ott nikkel után ku­tasson. Ausztria-Magyarország ugyanis éppen akkor vezette be a nikkel váltó­pénzt. 24 [...] Azt hiszem, abban az esetben, ha Foullon-Norbeck nikkelt talál rajtuk, Ausztria-Magyarország egyes szigeteket saját birtokába szándékozott venni. [...] Abban az időben az Uj-Hebridákon és a Salamon-szigeteken kizáró­lag fejvadászok és emberevők laktak. A busman törzs, az a csúf, kicsi, szénfeke­te, szőrös fajta, örökös háborúságban élt a sósviziek törzsével. A sóért a viszály­kodás sorozatos, rendkívül heves harcokból állt. Az elesetteket azután a győzel­mi lakomán felfalták. Hasonló sorsa lett sok misszionáriusnak is, akiket kezdet­ben barátságosan fogadtak..." 25 Horthytól tudjuk meg azt is, pontosan miként zajlott le egy partraszállás: „Parancsnokom engem bízott meg a partraszálló különítmény vezetésével. Ennek az volt a feladata, hogy Foullon-Norbeck bárót útján kísérje, de egyben felelős is legyen életéért. A liánindákkal behálózott őserdőben szerzett tapaszta­23 Marchetti, Hermann: Die Erdumsegelung S. M. Schiffes „Saida" in den Jahren 1890, 1891, 1892. Wien, 1894. 24 A nikkelkutatás másodlagos célja minden bizonnyal a hadiszükséglet volt: a páncélzat keménysé­gének erősítésére használták. A franciák bőséges új-kaledóniai nikkelbányászata monopolhelyze­tet teremtett, amelyet az osztrák iparmágnás Krupp meg akart törni. Az 1895-1898-as utazás gazdaságtörténeti központú feldolgozását, valamint 21 kiemelkedően fontos dokumentum köz­readását Karín IVinter végezte el Osterreichische Spuren in der Südsee. Die Missionsreise von S. M. S. ALBATROS in den Jahren 1895-1898 und ihre ökonomische Hintergründe c. könyvé­ben. Wien-Graz, 2005. (a továbbiakban: IVinter.) A témát 2004-ben népszerűsítette a cs. és kir. haditengerészet honlapján (www.kaik-kriegsmarine.at/guadalcanar.html) a helyszínen járt Olivér Tiniéi tengerészettörténész, a Freunde Historische Schiffe alelnöke: Es steht ein Kreuz auf Gua­dalcanar (tovább: Trulei) c, azóta már az átalakított honlapról levett beszámolójában. Jelenleg a www.doppeladler.com/kuk/guadalcanar.htm alatt Georg Schaller 2005-ös útibeszámolója olvas­ható Kreuz auf Guadalcanar címmel, amelyből kiderül, hogy a helyszínen járva Trulei és ő fel­keresték, felújították az emlékkeresztet, s egy kis emlékünnepség után találkoztak az egykori helyi vezetők leszármazottaival is. Olivér Truleinek ehelyütt köszönöm meg az eseményeket és helyszíneket tartalmazó Guadalcanal-térképet, nemkülönben a polai temetésre és az emléktáb­lákra vonatkozó megbízható információkat. 25 Horthy Miklós: Emlékirataim. (Szerk. Antal László, jegyz. Sipos Péter). Budapest, 1990. (a továbbiak­ban: Horthy) 27-28. p.

Next

/
Thumbnails
Contents