Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 9. (Budapest, 2007)

ÉRTEKEZÉSEK, TANULMÁNYOK - SZOLECZKY EMESE - CS. LENGYEL BEATRIX: „Az emberevő Canibálok is megjelentek" Az 1896-os Albatros-szerencsétlenség egy túlélő szemével

lataim után mindig csak huszonöt kiválasztott matrózzal keltem útra. Ők hor­dozták fegyvereiken kívül a szükséges szerszámokat is. Az első szigeten meg­másztuk a legmagasabb hegyet. A geológus felemelt egy kődarabot, kalapáccsal kettétörte, és nyomban megállapította: »Korallképződmény, mehetünk to­vább.« A következő szigeten ez megismétlődött. A bennszülötteket sohasem engedtem a közelünkbe, mérges dárdáik és nyilaik miatt. Mihelyt a látókörünk­be jutottak, lelőttem néhány kókuszdiót, éspedig nagyobb távolságból, hogy a fegyvereink számára szükséges tekintélyt megszerezzem. [...] Végre csakugyan találtunk nikkelt, sőt aranyat is Guadalcanalon, a Salamon-szigetek egyikén. [...] Thursday-Island, Robinson szigete felé vettük irányunkat [...] Ott vált el tőlünk Foullon-Norbeck báró, akivel több mint harminc felfedezőutat tettünk meg a legjobb barátságban és egyetértésben. O visszament Bécsbe. A következő évben azután Őfelsége Albatros hajójával folytatta kutató kiszállásait, de azok során, sajnos, szörnyen gyászos véget ért." 26 A hivatalos verzió Az ALBATROS 1895. október l-jén futott ki Polából, a tervek szerint másfél évre tervezett expedícióra, amelynek egyik kiemelt célja a Salamon-szigeteken folytatott kutatások lezárása volt: a geológiai vizsgálatok, hidrografikus, meteo­rológiai, klimatológiai és magnetikus megfigyelések mellett természettudományi, etnográfiai és antropológiai gyűjtésekkel bízták meg a résztvevőket. A geológiai kutatások irányítására a helyszínt a SAIDA-expedícióból már ismerő Heinrich Foullon von Norbeck bárót 27 kérték fel, aki Sidneyben szállt fel a hajóra. Itt töl­tötték fel készleteiket is. A bevallott, el is végzett tudományos fedőcélokat tar­talmazó hivatalos utasítások (Reiseinstruktionen) mellett léteztek „titkos" megje­lölésű parancsok is. A háttérből az expedíciót - már a SAIDA-félét is - Arthur Krupp, 28 az alsó-ausztriai Berndorf Fémárugyárának (Metallwarenfabrik) tulaj­donosa támogatta, hiszen a nikkel nemcsak a váltópénz, hanem az alpakka-, il­letve a fegyvergyártás kulcsfontosságú alapanyaga is volt. A tudományos kutatás­hoz és siker esetén a földvásárláshoz szükséges anyagiakat titokban az iparmág­26 Horthy 28. p. 27 Foullon von Norbeck, Heinrich Freiherr (Gaaden bei Mödling, 1850. júl. 12. - Guadalcanal, 1896. aug. 10.) geológus. Tanulmányait a Selmecbányái Bányászati Akadémián és Pfibramban végezte. Rövid ideig egy dél-stájer ezüstkohóban ténykedett, majd a Selmecbányái ezüstbányá­szat egyik igazgatási segédtisztje (Verwaltungsadjunkt). 1878-ban a bécsi k. u. k. Geologisches Reichsanstalt önkéntese, 1881-ben asszisztense, 1885-től adjunktusa. 1892-ben a bosznia-herce­govinai tartományi igazgatás szolgálatában a bányászati ügyek titkára. 1885-ben geológiai tanul­mányutakon vett részt Törökország, Görögország, Kisázsia területén, 1893-ban Ausztrália és Új-Zéland vidékein. 1889-es uráli, 1890-es észak-amerikai, 189l-es csehországi, sziléziai és szer­biai útjai elsősorban a helyi nikkel-előfordulás vizsgálatát célozták. - Österreichisches Biograp­hisches Lexikon 1815-1950. Graz-Köln, 1957. 1. k. 339. p. - Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című nagy ívű vállalkozásban (1886-1901) ő írta Bosznia-Hercegovina geoló­giai ismertetését. - A németalföldi eredetű név variációival több esetben találkozunk: Norbeeck, Norbeek, Norbeeck avagy Foullon, Fulon formában.

Next

/
Thumbnails
Contents