Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 9. (Budapest, 2007)

ÉRTEKEZÉSEK, TANULMÁNYOK - SZOLECZKY EMESE - CS. LENGYEL BEATRIX: „Az emberevő Canibálok is megjelentek" Az 1896-os Albatros-szerencsétlenség egy túlélő szemével

öregebb hajói közé tartozott, építési korának és segédmotorjának megfelelő gyorsvitorlás volt, hozzáillő gőzerővel. A polai Arsenalban építették

16 1872- 1874 között, acél és fa kombinálásával. Alacsonyabb utazósebességét remekül ellensúlyozta jól konzervált felépítménye és a hosszú utakon megőrzött hajózási tulajdonságai. Felsősudárvitorlák nélküli barkvitorlázattal rendelkező 46 m hosszú, 8 m széles hajó volt, 3,4 méteres közepes merüléssel, 570 tonna vízkiszorítással, 400 lóerős géppel, fix hajócsavarral. Két 15 cm-es Wahrendorflöveggel

17 és egy könnyű fedélzeti löveggel volt felszerelve. 8 tengeri mérföld/óra

18 sebességgel tudott haladni.

19 A NAUTILUS, a KERKA, a MIRAMAR és az ANDREAS HOFER mellett a missziót, azaz a tengerentúli expedíciós célokat ellátó hajók

20 közé sorolták. 1873- ban bocsátottákvízre, 109 fős legénységgel.

21 Nem az 1895-1898-as volt az első hosszabb kutatóútja: több ízben megfordult már távoli tengereken.

22 15 A témát diplomamunkaként René Raubal dolgozta fel: Die k. (u.) k. Marineexpeditionen in den Australischen Raum. Universität Wien, 2001 május, (a továbbiakban: Raubal.) 16 Josef von Romako tervei alapján. A hajó műszaki adataira, történetére nézve lásd Aichelburg, Wladimir: Register der k. (u.) k. Kriegsschiffe: von Abbondanza bis Zrínyi. Wien-Graz, 2002. (a továbbiakban: Aichelburg) 64-67. p. 17 Sokol, A. F.: Seemacht Osterreich. Die Kaiserliche und Königliche Kriegsmarine 1382-1918. Bécs-München-Zürich, 1972. (a továbbiakban: Sokol) 208. p. szerint egy 70 mm-es lövege is volt, valamint 25 és 19 mm-es könnyű fedélzeti löveg a fedélzeten, 50 mm-es övpáncélzata és 75 mm-es lövege. 18 1 tengeri mérföld = 1852 méter. 19 Kompozit építésű, azaz acélbordákon fahéjazat. A technikai adatok pontosításáért, szakszerűségéért Csákváry Ferencet illeti köszönet. 20 Missionsschiff: német nyelvterületen a misszióshajókat „Alleinfahrendes Schiff' megnevezéssel illették: a parancsnok ebben az esetben is önállóan bíráskodhatott („jus gladii et gratiandi") a hoszszú tengerentúli utazásokra vezényelt hajókon. Eleinte minden évben átlagosan két hadihajót bocsátottak ki nagyobb utazásokra. 1895 után három vagy több hajót vettek igénybe küldetésekhez. Ezekre a hajókra a polai haditengerészeti akadémián (Marineakademie) frissen végzett hadapródokat, a jövendő tiszteket osztották be, hogy világot lássanak és nagy vonalakban megismerkedjenek a navigáció lehetőségeivel. Az expedíciók tudományos és diplomáciai célokat egyaránt szolgáltak. A parancsnokoktól és tisztektől kimerítő beszámolókat vártak el az érintett kikötőkről, és ezt nyilvánosságra is hozták. Ezenközben egy tiszt vezetése alatt a felkeresett helyeken tapasztalt érdekességeket tanulmányozták a hadapródok, és minden gyakorlati tengerészeti szakágban tevékenykedniük kellett. (Ferenc József 1869-ben rendelte el, hogy az akadémia 4. évfolyamának növendékei 10-12 hónapos gyakorlati „hadjáraton" vegyenek részt, s ezáltal az elméletben elsajátított tudást és stúdiumokat a gyakorlatban kamatoztassák, próbálják ki.) A misszióshajók közvetlenül a Marinesektion alá voltak rendelve, amely egyben az úttal kapcsolatos események nyilvánossá tételéért is felelt. Kählig, E. von -Jedina, R. Ritter von: Österreich-Ungarn. Das Heer Die Flotte. Berlin, é. n., 481. p.; Alten, Georg von (hrsg.): Handbuch für Heer und Flotte. Enzyklopedie der Kriegswissenschaften und verwandter Gebiete. Berlin-Lipcse-Bécs-Stuttgart, é. n. I. k. 266. p.

; Sokol 96. p. 21 Schnitzer, J. (hrsg.): Franz Joseph I. und seine Zeit. Cultur-historischer Rückblick auf die Francisco-Josephinische Epoche. Bécs-München, 1898.1. k. 289. p.; Koudelka, Alfred: Unsere KriegsMarine. Bécs, 1899. 463. p. 22 Mint az alábbi beszámoló-jelentésekből is kitűnik: Benko von Boinik, Jerolim: Reise S. M. Schiffes „Albatros" unter Commando des k. k. Fregatten-Kapitäns Arthur Müldner nach Süd-Amerika, dem Caplande und West-Afrika 1885-1886. h. n., 1889.; Die Reise S. M. Kanonenboot „Albatros" im Rothen Meere, in den ostindischen und chinesischen Gewässern in den Jahren 1884-1885. H. n., 1885.