Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 9. (Budapest, 2007)

KIÁLLÍTÁSOK - VESZPRÉMY LÁSZLÓ: „Európa védelmében". Időszaki kiállítás a Hadtörténeti Múzeumban, 2006. június 15. - 2007. szeptember 30.

mány szerint Kapisztrán Szt. János halálos ágyán ivópoharát Johannes Schallermann gurki püspökre hagyta, a püspökségtől került IX. Károly francia király özvegyéhez, Erzsébet hercegnőhöz, akitől a bécsi klarisszákhoz, majd a ferences kolostorba, onnan Jakosich József tartományfőnökhöz, 1785-ben pedig a budai rendházba jutott. A faedény gótikus foglalatot kapott. A kupa szárán Krisztus a keresztet és az evangéliumos könyvet tartja kezében. Tőle jobbra Toulouse-i Szt. Lajos püspök, balra pedig Kapisztrán Szt. János alakja látható. A szent kialakuló tiszteletéről tesz bizonyságot II. Lajos király oklevele, amelyben tanúsítja, hogy VLI. Kelemen pápa felhatalmazása alapján a pesti ferences kolostorból Szt. Gellértnek a parasztfelkelés idején (1514) összetört ereklyetartóját, valamint a budai ferences kolostorból a Kapisztrán János szentté avatására összegyűjtött pénzt a török elleni hadjáratra átvette (1526. június 21.). A Ferences Rend tulajdona a ferences elöljáró pecsétnyomója (1595), amely a pecsétmezőben Kapisztrán Szt. János álló alakját szerzetesi öltözetben, jobbjában kopjanyelű keresztes zászlóval és dicsfénnyel mutatja. Ugyancsak a ferencesek tulajdonát képezi a rend szavazóurnája. A századfordulóról származó, biedermeier stílusban, intarziás technikával készült urna csúcsán Kapisztrán Szt. János teljes alakos figurája áll. A szent jobb kezében keresztes zászlót tart, bal kezével pedig a szavazatgyűjtő edényre mutat. Az urnát a rendtartomány káptalanjain napjainkban is használják. A kiállítás másik fontos újdonsága volt, hogy a rendezők végigfényképezték Capestrano és Aquila Kapisztrán vonatkozású tábla- és falképeit, valamint a capestranói levéltárnak a magyarországi okleveleket tartalmazó gyűjteményét Nagy András és Érszegi Géza irányításával. Ezekből a legjelentősebbeket a kiállításon bemutatták, így a prédikáló Kapisztránt ábrázoló XVI. századi freskóképet Capestranóból és a miséző Kapisztrán képét XV. századi aquilai Kapisztrán-szárnyasoltár melléktáblájáról. A korszak magyarországi okleveles anyagát többek között V. László 1454. július 26-án kelt levele reprezentálja, amelyben kéri Kapisztrán Jánost, ne menjen Morvaországba, ahol a király csapatai táboroznak, nehogy érkezése ártalmára legyen a csapatoknak, s a prédikációja hallatán ártatlan polgárokra támadjanak. Európa kulcsa - a kereszténység védőbástyája Nándorfehérvár, a mai Belgrád stratégiailag kulcsfontosságú ponton, a Duna és a Száva összefolyásánál fekszik. A Kalemegdán-hegy ormán épült vár meredek oldalait három irányból a két folyó védte. A déli oldal irányban terjeszkedett a szintén megerősített, fallal övezett város is. 1403—1427-ig Zsigmond hűbérbirtokként Lazarevic István szerb despotának adományozta a Macsói bánsággal együtt. A vár Luxemburgi Zsigmond idején, a szerb fejedelem halála után került újra a magyar korona birtokába. Nándorfehérvárat először 1440-ben próbálta meg elfoglalni II. Murád szultán. A védők Tallóci János vránai perjel vezetésével hónapokon át hősiesen és sikerrel tartóztatták fel a törököt. Az ostrom után I. Ulászló Hunyadi Jánost és Újlaki Miklóst nevezte ki a vár kapitányaivá, ami