Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 9. (Budapest, 2007)

KIÁLLÍTÁSOK - VESZPRÉMY LÁSZLÓ: „Európa védelmében". Időszaki kiállítás a Hadtörténeti Múzeumban, 2006. június 15. - 2007. szeptember 30.

még inkább érthetővé teszi, hogy Hunyadi miért érzett felelősséget Nándorfehérvár sorsáért. Avar 1456. évi ostromát Kapisztrán életét bemutató korabeli ábrázolásokon (például a már említett, XV. századi Kapisztrán-szárnyasoltár melléktáblája Aquilából), valamint eredeti fegyvereken, illetve maketteken vagy másolatokban bemutatott tárgyakon keresztül jelenítették meg. Az eredetiben bemutatott fegyverek közül megemlítjük a XV. századból származó kamrás ágyúhoz való lőporkamrákat, számszeríjakat, nehéz számszeríj lövedék fejeit, a kovácsoltvasból készült kővető bombardât és a szakállas puskacsöveket. A makettek közül a huszita harci szekerekre és a kerekes lövegtalpra szerelt kamrás ágyúra hívjuk fel a figyelmet, amelyek jól utalnak Hunyadinak a huszita hadművészetet hasznosító gyakorlatára. A fegyverek közül a legnagyobb sikert a látogatók körében a másolatok aratták: az állópajzs vagy „Pavese" másolat, valamint egy német stílusú gótikus vértezet replikája. Ezeknek az elkészíttetését olyan főrendűek engedhették meg maguknak, mint Hunyadi János. A kiállított vért egy mai mester, Padár Gyula ügyességét dicséri. A gazdagon díszített darab nem egy létező példány másolata, hanem az alkotó méretére készült, viselhető vért. A mester a fennmaradt páncélok alapján dolgozott, így csak létező technikai és művészeti formákat használt fel munkájához. A kar- és a lábvérteket a test anatómiájának megfelelően kovácsolták oly módon, hogy az ízületi pontoknál a rák páncéljához hasonlóan egymáson csúszó vértrészek szinte teljes mozgásszabadságot biztosítottak. A vért modern, ötvözött acéllemezből készült, súlya mintegy 38 kilogramm. Padár Gyula vértje a modern alapanyag kivételével mindenben a hagyományos kézműipari eljárással készült. A páncél a szegecsek nélkül 364 különböző alkatrészből áll, elkészítésük mintegy másfél évet vett igénybe! Hunyadi János Hunyadi János (1407 körül - 1456. augusztus 11.) apja kapta adományul 1409ben Luxemburgi Zsigmond királytól (1387-1437) a családnak nevet adó Vajdahunyad várát és uradalmát. Elsőszülöttje, az ifjú János katonai pályáját apródként kezdte, majd karrierje 1441-től ívelt meredeken felfelé. Meghatározó szerepet játszott Ulászló seregének bátaszéki győzelmében, s jutalmul erdélyi vajda és temesi ispán lett. Innentől már nemcsak tehetsége, de birtokai és viselt hivatalai révén is ő szervezte az ország délkeleti végeinek védelmét. II. Mehmed szultán 1456 májusában indult el Magyarország és Nándorfehérvár elleni hadjáratra. III. Callixtus pápa (1455-1458) segítséget ígért, nevében legátusa február 6-án Budán keresztes hadjáratot hirdetett, amelynek propagálásával Kapisztrán Jánost bízták meg. V. (Habsburg) László magyar király áprilisban felkelésre szólította fel az ország nemeseit. A szultáni sereg főerői július elejére értek Nándorfehérvár alá. Az ostromlók szokatlanul erős tüzérséggel lőtték a várat, az ágyúk és az ostromgépek nagy rombolást okoztak a falakban. Hunyadi a veszélyt felismerve az ostromlottak segítségére sietett: július 14-én a Szalánkeménnél összegyűjtött hajókkal szétverte a törökök dunai hajózárát, és bejutott a várba. A szultán júli-