Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 9. (Budapest, 2007)

GYŰJTEMÉNYI- ÉS MŰHELYMUNKA - PROHÁSZKA LÁSZLÓ: A Lehár-hadosztály jelvénye és plakettje

1921. október 20-án Magyarországra visszatérő IV. Károly mellé állt, aki október 21-én vezérőrnaggyá nevezte ki, és a Rakovszky István vezetésével tervezett új kormány honvédelmi miniszterévé jelölte.

8 Az akció azonban a királypárti csapatok október 23-i budaörsi vereségével összeomlott, így Lehár Antal nem lett miniszter. A hatalomátvételi kísérlet kudarca után emigrálni kényszerült. Először Németországban, majd Ausztriában élt. Bécsben halt meg, 1962-ben. Az álló téglalap alakú sapkajelvényen - amelynek plakett változata is ismert - jobbra néző, rohamozó fiatal katona látható. Bal kezében magyar címeres pajzs, jobbjában nemzeti színű zászló. Az egyenruha (tiszti csizma és tollas Bocskai-sapka) arra utal, hogy a jelvény és a plakett a Nemzeti Hadsereg részét képező Lehár-kontingens számára készült. Az alkotás két oldalsó és felső szélét szalagokkal átfont, babérlevélre emlékeztető díszítés keretezi. A háttérben a történelmi Magyarország meglehetősen elnagyoltan megrajzolt térképének északi és középső része a Balatonnal, a Dunával és a Tiszával. Kilenc helységet (valószínűleg Rév-Komárom, Komárom, Visegrád, Vác, Martonvásár, Fonyód, Kecskemét, Tószeg, Szolnok) egy-egy, felirat nélküli pont jelöl. Szöveggel csak BUDA PEST szerepel (két szóban, külön írva). A térképen névvel nem jelzett helységek feltehetőleg a Lehár-hadosztály működési helyeire utalnak. (Rév-Komárom azonban csak tájékozódási pontként jöhet szóba, mivel ezt a helységet a cseh és szlovák fegyveresek már 1919. január 10-én megszállták, így a helység a jelvény készítésének idején már nem volt magyar kézen.) Alul - enyhén szecessziós stílusú betűkkel - a LEHÁR H. Q. felirat látható. Bal oldalt, a plakett függőleges oldalával párhuzamosan, két sorban, apró betűkkel a TERV: MANNO / KÉSZ: ZS. CSISZÉR felirat utal arra, hogy az alkotást Manno Miltiadesz (1879-1935) terve alapján Zsákodi Csiszér János (1883-1953) készítette. A Münchenben tanult Manno Miltiadesz eredetileg grafikus, festő és plakáttervező volt. Az első világháborúban huszártisztként szolgált.

9 Több éremhez és nagyplasztikai alkotáshoz, köztük a gorodoki lovasroham domborműve hez, készített grafikai tervet. Szobrászattal csak a harmincas évek elejétől foglalkozott, igaz ekkor olyan sikeresen, hogy az 1932-es Los Angeles-i olimpia művészeti versenyén ezüstérmet nyert.

10 Zsákodi Csiszér Budapesten és Párizsban végezte tanulmányait. A korszak első világháborús emlékműveinek átlagos színvonalát messze meghaladó köztéri alkotása a budapesti Andrássy úti MÁVemlék, a rákospalotai és a felsőgallai hősi emlékmű. Számos numizmatikai jellegű munkájából katonai vonatkozású a Görgey Artúr-érem,

11 a 19. honvéd gyalogezred első világháborús sapkajelvénye és az 1936-ban alapított Toldi Miklós Emlékérem.

12 8 Borovkzény Aladár: A király és kormányzója. Budapest, 1993. 233. p. 9 Drippei Kiss Géza: Manno Miltiadesz. A Magyarság Evkönyve 1938. Budapest, 1938. 31. p. 10 In memóriám Manno Miltiadesz. Magyar Művészet, 1935. 4. sz. 125. p. 11 Éber László (szerk.): Művészeti Lexikon. Budapest, 1935. 1. k. 222. 12 Makai Ágnes - Héri Vera: Kereszt, érem, csillag. Kitüntetések a magyar történelemben. Budapest, 2004. 226 p.; Bodrogi Péter - Molnár József - Zeidler Sándor: Nagy magyar kitüntetéskönyv'. Budapest, 2005. 154-156. p.