Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 9. (Budapest, 2007)

GYŰJTEMÉNYI- ÉS MŰHELYMUNKA - PROHÁSZKA LÁSZLÓ: A Lehár-hadosztály jelvénye és plakettje

A Lehár-hadosztály plakettjén és jelvényén évszám nem látható. A történelmi háttér ismeretében azonban behatárolható a készítés ideje. Lehár az első világháború alatt hadosztályparancsnoki beosztásban soha nem szolgált.

13 (Ezredesi rangban ilyen beosztást nem is tölthetett volna be, hiszen hadosztályparancsnok az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében csak altábornagy, kivételes esetben A Lehár-hadosztály jelvénye A Lehár-hadosztály plakettje vezérőrnagy lehetett.) A plakett és a jelvény gyártásának időpontja tehát az első világháború utánra esik. A Magyarországról 1919 ősze és 1920 tavasza között fokozatosan kivonuló román hadsereget követve, Lehár egységei vették át a kiürített területeket. Az alkotáson legkeletebbre Szolnok szerepel, amelyet 1919. decemberben ért el a kontingens.

14 Manno Miltiadesz és Zsákodi Csiszér közös műve tehát 1919 végén vagy 1920 elején készülhetett. A stílusában az első világháborús sapkajelvények motívumrendszerét követő, fémlemezből préselt jelvény érdekessége, hogy áttört kivitelben készült: a katona és a lobogó zászló közötti mezőt kivágták. A jelvényt a hátoldalára forrasztott biztosítótűvel lehetett rögzíteni. A plakett-változatból több példány található magántulajdonban és különböző közgyűjteményekben. A Hadtörténeti Múzeum éremgyűjteménye egy 40,5x28 milliméteres bronz

15 és egy 40x27,5 milliméteres ezüstözött bronz

16 változatot őriz a plakettből. 13 Szijj Jolán (foszerk.): Magyarország az első világháborúban. Lexikon A-Zs. Budapest, 2000. 415. p. 14 Lehár Antal: i. m. 12. p. 15 HTM Numizmatikai Gyűjtemény lt. sz.: 702 l/E. 16 HTM Numizmatikai Gyűjtemény lt. sz.: 7022/E.