Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 9. (Budapest, 2007)

KÖZLEMÉNYEK - NÉGYESI LAJOS: Emlékoszlop a strázsa-hegyi katonai lövöldében

lyes összeget, mely gondos megtakarítás eredményeként lövészeti díjak megvásárlására fordíttatott. Nagy öröm a katonaság között mely vetélkedő buzgalom a serkentési díjak láttára jelentékenyen fokozódik, de egyúttal hálatelten gondolnak fővezetőjükre: ezredesünkre is, hogy a katonát nem tekinti közönséges emberanyagnak, hanem olyannak, ki a haza védelméhez teljesített szolgálatokért elismerésre is érdemes, mely elismerés számukra rendezett ünnepségen leginkább nyilvánul. Úgy értesültünk, hogy polgári elemek sem lesznek ezen ünnepélyből kizárva, mely ha megvalósul akkor előreláthatólag nagyon is mozgalmasnak és élénknek ígérkezik."

7 A közlemény említi először a lövöldét. Az előforduló hibák, magyartalanságok arra utalnak, hogy aki írta németül gondolkodott. A „lövőhelyiség" kifejezés tükörfordítása az emlékoszlop feliratában is olvasható schiessstätte szónak. A telep „értékesítése" nem a létesítmény eladására utal, hanem az építés értékteremtő voltára. A díjakra fordított összeg összehozásánál használt, „egyalkalommal" kifejezést, a magyarosabb egyben, egyúttal helyett használja. A helytelenül használt „egyalkalommal" azonban jelzi, hogy a lőtér létrehozása és a lődíjakra fordított összeg ugyanazon pénzkeretből származik, amit megerősít, hogy „gondos megtakarítás eredményének" írja. A közlemény tartalmát tekintve kissé túlzónak hat Grivicsics érdemeinek méltatása, azonban ez tökéletesen egybevág az emlékoszlop szövegével. A fentiek azt jelzik, hogy a díjlövészetre nem sokkal a lőtér elkészülte után került sor, és azt sem tartom kizártnak, hogy ez volt az avatási ünnepély, amit összekapcsoltak Ferenc József névnapjáról való megemlékezéssel. Véleményem szerint ez a legvalószínűbb időpontja (1889 augusztusa) az emlékoszlop felállításának. A díjlövészet nagy sikert aratott, mint arról az Esztergom, és Vidéke egy későbbi lapszáma beszámolt: „Őfelsége nevenapjának estéjén tegnap este a katonai lövőházban igen látogatott ünnepséget rendeztek, melyet a koradélutáni órákban legénységi lőgyakorlat kezdett meg. Később megjelent az esztergomi közönség és Schleifer Lajos vendéglős rögtönzött konyhát a Strázsa-hegy tövében. A jól lövő katonákat az ezredes buzdító beszéd kíséretében arany és ezüst érmekkel jutalmazta. A beszédét Pongrátz báró kapitány tolmácsolta magyarul. 70-80 kitűnő lövőt jutalmaztak, és az áldomásra csapra ütötték az ezredes által rendelt 12 akó bort. Voltak jelmezes táncok. Az esti órákban a legénység katonazene mellett mulatott a szabadban, míg a közönség akik között voltak vendéglövők a rögtönzött vendéglőben sorakozott."

8 A fenti hírek alapján megállapíthatjuk, hogy a lőteret 1889 augusztusa előtt építették, de figyelembe véve, hogy Grivicsics 1887 novemberének közepén vette át a beosztását, a munka legkorábban 1888 tavaszán kezdődhetett el, és valószínűleg átnyúlt a következő évbe is. A parkosítás említése is az 1888-as időpontot erősíti, hiszen legalább egy évre van szükség, hogy a beültetett növények meggyökeresedjenek. 71. m. 1889. aug. 11. 8 Lm. 1889. aug. 18.