Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 9. (Budapest, 2007)

KÖZLEMÉNYEK - NÉGYESI LAJOS: Emlékoszlop a strázsa-hegyi katonai lövöldében

Dániel Grivicsic ezredes Két évvel később ismét fontos esemény színhelye volt a lövölde, ugyanis Grivicsics ezredes kezdeményezésére 1891. október 30-án, a caldierói csata emlékére bevezetett ezrednap nyitó rendezvénye is lövészverseny volt.

9 Az ünnep alkalmából a katonai lövöldét nemzeti színű zászlókkal díszítették fel. Először céllövészetet tartottak, melyen a Rudolf főherceg által a legjobb lövőnek fölajánlott órát Rudolf őrmester nyerte el. Rajta kívül ezüst órát nyertek: Gál, Novotni, Mikulák, Vaczlanek, Nemecz, Mandel, Csermák és Batta altisztek. Bricska, Stefán, Petrovics, Csaszni és Szokum altisztek pedig l-l aranyat kaptak. A díjakat Grivicsics ezredes adta át, majd a legénység között kiosztásra került a város által felajánlott 6 hl bor és 1000 db szivar. A harapnivalót a tisztikar állta. A megvendégelés után a bakák az ezred cigányzenekara köré gyűltek. Jelmezes táncok következtek, ahol először egy menyecskének és paraszt legénynek öltözött katona ropta a csárdást, majd egy oláh jelmezes táncoltatott baka medvét.

10 A fenti események és a lőtér építése is jelzi, hogy Grivicsics ezredes nagy jelentőséget tulajdonított a lőkiképzésnek. Korábbi állomáshelyén Győrben nem csak a városszépítő egyesületnek volt lelkes tagja, hanem a helyi lövésztársaság is dísztagjává választotta. Még esztergomi szolgálata idején - 1891. október 24én - az uralkodótól megkapta a 3. osztályú vaskorona rendet, de ebből kisebb nézeteltérés is származott, mivel a sajtó már egy héttel korábban tudósított róla, mire az ezredes helyesbítésre szólította fel a lapot. Az ünnepi eseményeken a későbbiekben is szerepet kapott a lövölde. 1893. augusztus l-jén Grivicsics utóda, Görz ezredes ünnepelte itt 40 éves szolgálati jubileumát, mely alkalomból a tisztikar díjlövészetet rendezett. A katonák 1,2, 5, 10 és 20 koronás díjakért versengtek. Az ünnepség alatt az ezred zenekara játszott, az állománynak pedig bort, szafaládét és kenyeret osztottak uzsonnára.

11 Az emlékkő felállításának másik lehetséges időszaka a felirat tartalmából következhet, hiszen örök emlékül állították. A volt ezredparancsnok 1906 februárjában halt meg. Amennyiben a halála után került felállításra az emlékoszlop, annak 1910 előtt kellett megtörténni, mivel ekkortól Schreiber Viktor táborszernagy volt az ezredtulajdonos. Amennyire ezt a második változatot támogatja az emlékoszlop feliratának stílusa, legalább annyira cáfolja is a tartalma, hiszen ezredesként említi Grivicsicset, aki 1892-től vezérőrnagy volt. 9 Geschichte 496-497. p. 10 Esztergom és Vidéke, 1891. nov. 1. 11 Esztergomi Közlöny, 1896. augusztus 4.