Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 8. (Budapest, 2005)

GYŰJTEMÉNYI- ÉS MŰHELYMUNKA - LUGOSI JÓZSEF: Lövegek a Hadtörténeti Múzeum fegyvergyűjteményében. 1. rész

Lugosi József LÖVEGEK A HADTÖRTÉNETI MÚZEUM FEGYVERGYŰJTEMÉNYÉBEN (1. RÉSZ) A puskapor feltalálásától a hátultöltő ágyúkig A reneszánsz hajnalán, élénk ellentétben az újjáéledő humanizmus emberkíméletével, Európában lép színre az ágyú, az emberi szellem alkotása, hogy elvégezze a tömeges pusztítás fárasztó munkáját az emberi erő helyett. Egyik későbbi nevét a klasszikus latin canna (cső) szóból kapja, s a Cannon, canon, Kanone jelenti a már kifejlődött ágyúcsövet. (A latinságot évszázadokon át őrizte a felirataiban és neveiben is.) Nem kétséges, hogy a tüzet az ember már régen segítségül hívta, nemcsak állati, hanem emberi ellenségei elleni harcában is. A puskapor európai „felfedezése" nem a puskapornak, hanem annak a fizikai jelenségnek a felismerése volt, hogy elégése segítségével valamely eszközből (többnyire csőből) valamilyen tárgyat lehet minél nagyobb pusztító hatással minél messzebbre és minél pontosabban eljuttatni anélkül, hogy veszélyeztetné annak útbaindítóját. A puskapor fizikai tulajdonságának és alkalmazásának felismerése használható ötletnek bizonyult s méltónak a továbbfejlesztésre. Nem könnyű azonban annak eldöntése, hogy kitől származik ez az ötlet. A németek és nyomukban többen bizonyos Konstantin Anklitzent (Angelisent) tekintik a lőpor felfedezőjének. Ez a derék férfiú Berthold atya néven ferences szerzetes volt a breisqaui Freiburgban, s többek között a lőporral való kísérletezése miatt kapta a fekete művészet, a kémia vagy akkori nevén alkémia mesterét jelentő 'Nygermanticus'ból származó 'Nigra' melléknevét, amelyet később - a szó jelentése elhomályosodván - tévedésből „Schwartz"-ra fordítottak, amint az Apáczai Csere János Magyar Enciklopédiájában is szerepel. Berthold atya salétrom-kén-faszén keverékével, ezenkívül salétrom-kén-olaj-ólom keverékével kísérletezett, mígnem állítólag 1259-ben siker koronázta a munkáját. Persze erről sem szabadalmi okirat, sem hiteles bizonyíték nincs, s a dátum is többféleképp szerepel a forrásokban. Tény, hogy a Genti Krónika szerint egy szerzetes 1313-ban feltalálta az ágyút, és az is tény , hogy 1326-ban Firenzében fém ágyút és kovácsolt vasgolyót készítettek. Mások ezzel szemben az angol Roger Bacont tekintik a puskapor feltalálójának, aki 1214-től 1294-ig élt, s ugyancsak ferences szerzetes volt. Önálló természettudományos gondolkodása és kutatásai miatt a pápák hol bebörtönözték, hol