Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 8. (Budapest, 2005)

GYŰJTEMÉNYI- ÉS MŰHELYMUNKA - SÜLI ATTILA: 1901 M. fogatolt tábori sütőkemence

A kemence hátulnézete a nyitott sütőrácsokkal szénát, szalmát, gabonakereszteket és nádat lehetett használni.

2

" Gázriadó esetén a honvéd orvosoknak a sütödéket át kellett vizsgálni.

29 A sütöde felállítására a sátorban került sor. Ez volt a mindenkori telepítési középpont, és körülötte helyezkedett el a „kis sütőoszlop". A „kis sütőoszlop" állt: a sütödéből, 2 közös kocsiból, 3 lisztszállító és egy szerelő kocsiból."

1 A telepítés a sütödesátor felállításával kezdődött, a felszedés a sátor bontásával. A telepítéshez 3 órára volt szükség, és ezután kezdetét vette a telepítési üzem." A sütéshez tehát a kemencéket befűtötték, majd minden sütés előtt újra fűtötték. A kemence fűtésénél figyelni kellett a kályhaajtó megfelelő zárására, és kerülni kellett az erős vagy gyenge tüzelést, hiszen az kihatott a kenyér minőségére.'

2 A kemence hőmérsékletének 190-250 fokot kellett elérnie." A hat darab sütőrácson egyszerre 12 db cipót helyeztek el, a sütés ideje egy óra volt. A sütőrácsokat 12 óra után cserélték le.

34 Egy kemence részleg 12 óra alatt 1500, 16 óra alatt 2000, 24 óra alatt 3000 porció kenyeret sütött.

35 Minden gyalogos hadosztály egy hadosztálysütödével és minden hadtestparancsnokság hadtestsütödével rendelkezett.

36 28 Élelmezési utasítás. 1920. 91-93. p. 29 Uo. 1920. 96. p. 30 Uo. 13. és 22. p. 31 Uo. 26. p. 32 Provisorische Bestimmungen. 1903. 26-27. p. 33 Élelmezési utasítás. 1920. 254. p. 34 Uo. 104-106. p. 35 Élelmezési utasítás. 1915. 85. p. 36 Uo. 3. p