Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 8. (Budapest, 2005)

GYŰJTEMÉNYI- ÉS MŰHELYMUNKA - SÜLI ATTILA: 1901 M. fogatolt tábori sütőkemence

Az 1901 M. sütőkemence oldalnézete a kocsival és a kemencetest elejével A tábori sütőkemence védőfestése az első világháborúban szürke, míg a Horthy-korszakban tábori zöld volt. A kemence belső részeit rozsdavédő, az első befűtés után elégő festékkel, míg az alváz fém alkatrészeit tűzálló lakkal festették. A kemencét évente kétszer behatóan át kellett vizsgálni.

20 A hegyvidéki körülmények között harcoló csapatok számára rendszeresített 1914 M. hegyi sütöde az 1901 mintájúhoz volt hasonló, de felépítésében annyiban eltért, hogy a kocsi aljzat nélküli volt, és így a sütöde szétszedve 5 málhásállaton vagy 3 1915 M. taligán vagy egy országos járművön volt szállítható.

21 Az 1901 M. fogatolt tábori sütőkemence a magyar királyi honvédségnél 1934-ig, míg az osztrák hadseregnél 1929-ig maradt rendszerben. Az utóbbinál 1929-ben jelent meg a gépi vontatásra is alkalmassá tett változata, az 1901/1929 M. vegyes vontatású tábori sütöde.

22 A kenyér készítése több folyamatból állt. A kemencéket általában még a menetek alatt előfűtötték.

23 Egyik legfontosabb művelet a tésztakészítés volt, amelyet szintén vagy előre, vagy a pihenők alatt végeztek el. A tésztakészítés három folyamatból állt: 20 Élelmezési tábori felszerelés. 6. p. 21 Élelmezési utasítás. 1920. 110. p. 22 Der fahrbare Feldbackofen. 2000. 28. p. 23 Apáthy 1903. 1228. p.