Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 8. (Budapest, 2005)

GYŰJTEMÉNYI- ÉS MŰHELYMUNKA - SÜLI ATTILA: 1901 M. fogatolt tábori sütőkemence

Békéssy őrnagy 1913-ban és 1914-ben két újítást terjesztett Weiss Manfréd elé, melyek célja a kenyér megégésének elkerülése, és a kezelőszemélyzet számának csökkentése. A kenyér megégését többnyire az idézte elő, hogy erős szél esetén a kemence egyik oldala tökéletlenül sütött. Ez esetben az erősebb fűtés sem használt, hiszen ez által a kenyér gyakran odaégett. Megoldásként a kemence felső részén és a köpenye oldalán szellőztető rések elhelyezésére tett javaslatot a feltaláló, melyeken keresztül hideg levegőt lehetett bevezetni a kemence sütőterén keresztül. Problémát jelentett az is, hogy a kezelőasztal csak egy helyzetet foglalt el, betolása nehézkes volt, általában három embert igényelt. Ezt úgy lehetett egyszerűsíteni, hogy egy, a kemencével összekötött haránt rudat alkalmaztak. A haránt rudak a kemencéhez csuklós forgócsapokkal csatlakoztak, melyeket felfelé ható rudakkal láttak el, így az asztal kezeléséhez két fő is elegendő volt.

14 Az 1901 M. fogatolt tábori sütőkemence leírása és használata Az 1901 M. fogatolt tábori sütőkemence fő feladata, hogy a katonák naponta friss kenyérhez jussanak. Legfőbb előnye, hogy nem kellett építeni, és menet közben is fűthető volt, ami nagyobb teljesítményt eredményezett.

15 A tábori sütöde alapvetően két részből állt: a kemencéből és a szállító járműből.

15 A kemence egy három méter hosszú és 1,1 méter átmérőjű öntöttvas henger, amely rossz hővezető anyaggal volt kitöltve. A henger alsó részében található a fűtőűr. A friss levegő a két darab nyíláson áramlott felfelé a felső hengerbe, és ez a tüzelés hevítette fel a kemencét. Minden kemencéhez hat darab sütőrács tartozott. A kenyeret ezekre helyezték két sorban, tehát egy sütésnél 12 darabot tudtak elhelyezni. A kisütéshez 10 percre volt szükség. A rácsokat az előkészített kenyérrel folyamatosan lehetett cserélni. A fűtéshez általában 50 percre volt szükség. Természetesen a hőforráshoz közelebb eső rácsokon gyorsabban sült a kenyér, míg a széljárta oldalon kevésbé. Az egyenletes sütés érdekében a rácsokat egy csuklós keresztvassal forgatták. A kemence hátsó fala egy víztartóval érintkezik, amely egy faltól átmelegedve a szükséges hőfokot szolgáltatta. A tüzeléshez száraz fa kellett, a nyers fát menet közben a kemencében kiszárították. A kemence járműve az 1888 M. eleségkocsihoz volt hasonló, kéménye két méter magas és lehajtható volt.

17 A kemence súlya 1600 kg-ot nyomott. Egy kemencéhez 6 országos jármű (1 tészta, 1 sátor, 3 liszt és egy kezelő kocsi) volt rendelve szállítási célból. A fogatok élén egy altiszt és egy beosztott katona állt.

18 Menet közben a kemencék kéményeit lehajtották, kettő katona a bakon ült, míg egy a nyeregben.

19 14 Uo. „Újítások a tábori sütőkemencében." 1913. október 25. és 1914. július 27. 15 Apáthy 1903. 1123. p. 16 Provisorische Bestimmungen. 1903. 43. p. 17 Apáthy 1903. 1124-1126. p. 18 Uo. 1128. p. 19 Provisorische Bestimmungen. 1903. 51-52. p.