Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 8. (Budapest, 2005)
GYŰJTEMÉNYI- ÉS MŰHELYMUNKA - SÜLI ATTILA: 1901 M. fogatolt tábori sütőkemence
Süli Attila AZ 1901 M. FOGATOLT TÁBORI SÜTŐKEMENCE A Hadtörténeti Múzeum daróci úti gyűjteményének egyik kiemelkedő darabja a Békéssy József vezérkari őrnagy által tervezett fogatolt tábori sütőkemence. Az eszköz jelentőségét növeli, hogy azon kevés magyar szabadalom közé tartozott, amelyet mind az osztrák-magyar közös hadseregben, mind az osztrák Landwehr-nél és a magyar királyi honvédségnél rendszerbe állítottak, sőt, az utóbbinál 1934-ig továbbszolgált. Az 1909 M. mozgókonyháról szóló tanulmányunkban már ismertettük a korszerű katonai élelmezés jelentőségét és fontosságát. A továbbiakban egy méltatlanul elfeledett magyar katonai találmány bemutatására törekszünk. Kenyérellátás az osztrák-magyar közös hadseregben Az osztrák-magyar közös hadseregben a csapatok kenyérellátását 1901-ig részben a helyszínen talált kemencék üzembe helyezésével, részben a helyszínre szállított vaskemencékkel oldották meg. A problémát a helyi sütőkapacitás elégtelenségén túl a gyakori szállításokkal járó nagy üzemkiesések jelentették. A megoldást az 1901 M. fogatolt tábori sütőkemence nyújtotta. Ennek a legfőbb előnye, hogy menet közben is fűthető volt, ami nagyobb teljesítményt eredményezett. 1 1871-ig a katonák félfehér kenyeret kaptak, ami drágább volt, mint a k. u. k.nál rendszeresített kenyér, 1872-től azonban már a honvédek is az utóbbit kapták. A napi adag 840 gr volt, pótlásként 500 gr kétszersült. Eleinte 1680 gr-os cipót sütöttek, ami 2 adagnak felelt meg, majd 1890-től 1400 gr-os cipókat, amelyből 3 db-ot adtak 5 napra. 1911-től a cipókat rozslisztből készítették, amelynek a napi adagja csak 700 gr volt. 2 A háború végén a kenyér minősége úgy megromlott, hogy már nagy mennyiségű fűrészport is kevertek a lisztbe, ám 1918-ban még így is hiányt szenvedtek belőle az egész arcvonalon.' A kenyérellátás szempontjából az egyik legfontosabb tényező, hogy a kenyér szállításra nem alkalmas, mert hamar kiszárad, és az élvezhetőségét az időjárás 1 Apáthy 1923. 1123. p. 2 Mojzer 1928. 199. p. 3 Zimonyi 1984. 231. p.