Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 8. (Budapest, 2005)

GYŰJTEMÉNYI- ÉS MŰHELYMUNKA - SÜLI ATTILA: 1901 M. fogatolt tábori sütőkemence

megváltoztatja. Ez alól csak a tartós kenyér kivétel, mert az a zárt és vastag héja miatt akár 2-3 hétig is eláll. Ennek elkészítése azonban több időt igényelt, csekély víztartalma miatt keményebb volt, és nehezebben lehetett szelni. A kenyeret a helyszínen csak olyan mennyiségben volt szabad tartani, amit el is fogyasztottak. A hosszabb szállításra csak a kétszersült volt alkalmas, amely azonban nem kenyér.

4 A kenyeret a csapatok a lépcsők (élelmező kocsi részlegek) közvetítése mellett vagy közvetlenül az állandó raktárakból kapták. A felmerülő igényt a vasúti étkezőállomásokkal egy nappal korábban már közölni kellett.

5 A kenyér és kétszersült előállítása, valamint a malomüzemek felügyelete a Katonai Élelmezési Kar feladatai közé tartozott. A hadtápkörletekben a parancsnok gondoskodott a polgári sütödék bevonásáról, illetve a tartaléksütödék felállításáról.

6 A tartaléksütödéknek két alaptípusa létezett: 1. A Peyer-féle kemence. 2. Helyben épített, falazott, emeletes kemencék.

7 A Peyer-féle sütőkemence súlya 247 kg volt, építése a kemence aljzat kialakításával kezdődött. Egy sütésnél 63 db 1400 gr-os cipót készített. A napi teljesítménye 5000 db kenyér volt.

8 A falazott kemenceegység 36 kemencéből állt, teljesítménye egy nap alatt 80 ezer db közönséges kenyér, vagy 60 ezer db tartós kenyér, vagy 20 ezer db lepény volt. A tartaléksütödékkel azok a magasabb parancsnokságok rendelkeztek, amelyekhez be voltak osztva.

9 E mellett használták még a vaskemencés tartaléksütödéket is. A vaskemencés sütöde 24 óra alatt 48 ezer adag közönséges kenyeret vagy 30 ezer adag tartós kenyeret volt képes előállítani. A telepítéshez 4 óra, míg a beüzemeléshez újabb 4 óra volt szükséges.

10 A magyar katonai élelmezés úttörője: Békéssy József vezérkari őrnagy Békéssy József Kolozsváron született 1858. február 16-án. A polgári származású és református vallású ifjú a három gimnáziumi osztály elvégzése után növendék lett a nagyszebeni hadapródiskolán. 1875 és 1886 között 4 év sorkatonai, 6 év tartalékosi és 2 év honvédségi szolgálatot teljesített a 62. Lajos bajor herceg nevét viselő gyalogezrednél. 1886-ban tényleges állományba került, majd két évig felsőbb tiszti tanulmányokat folytatott Budapesten. 1887-1889 között elvégezte a Császári és Királyi Hadi Iskolát. Katonai pályafutásának főbb állomásai a következők voltak: 4 Sándorom. 1203. p. 5 Élelmezési utasítás. 1915. 33. p.; Zimonyi 1984. 225. p. 6 Mojzer-Gottll. k. 40-45. p. 7 Élelmezési utasítás. 1920. 115. p. 8 A Peyer-féle sütőkemence. Budapest, é. n. 2. p. 9 Élelmezési utasítás. 1915. 39. p. 10 Uo.