Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 8. (Budapest, 2005)

GYŰJTEMÉNYI- ÉS MŰHELYMUNKA - LUGOSI JÓZSEF: Lövegek a Hadtörténeti Múzeum fegyvergyűjteményében. 1. rész

a cső is díszes, pedig már az osztrák udvari haditanács 1716/22-es rendelkezése után készült, amely lényegesen lecsökkentette, de egyúttal kötelezően elő is írt egyes díszeket, feliratokat. 1714-ben öntött Leopold Halil Bécsben egy 10 fontos bronz állómozsarat, melyet Savoyai Jenő herceg serege használt a török megszállta Belgrád ostrománál, 1717. augusztus 14-én. A véletlen szeszélye folytán egy ágyúgolyója a török lőporraktárra zuhant, az felrobbant és 3000 török azonnal meghalt - írja a bécsi Heeresgeschichtliches Museum katalógusa. Tény, hogy a törökök feladták Belgrádot, és a mozsárra rákerült Savoyai Jenő mellképe és a felirat: „Anno 1717 den 14 augusti/war ich der föstung Belgrád geselt zum grossen schrocken/und meine kleine bom must viel zum tod aufwecken", alul pedig „Sie schlug ins pulfer haus und liese nichts darin/als iamer too und graus den schrocklichsten min" alatta „Sie schlug ins pulfer haus und liese nichts darin/als iamer tod und graus den schrocklichsten ruin", s hívják ezt azóta belgrádi mozsárnak. 1797-ben öntötte Francesco Tihansky a „II Liberare" nevű 8 cm-es elöltöltő bronzcsövet, amelyik most az innsbrucki Zeughausban van. Ezt 1848. július 18án zsákmányolta a Pass Covelon, az akadémiai diákszázad, s bele van vésve a század névsora. A londoni National Army Museum egyik dísze az a 9,6 cm-es bronzágyú eredeti lövegtalpon, teljes felszereléssel, mozdonnyal, amelyet a Sutlej-nél, a szikh háborúban zsákmányoltak az angolok 1845-ben, ennek emlékét díszes felirattal rögzítették a csövön. Nem ilyen győzelmi felirat, de magyar vonatkozású az is, mely a bécsi Heeresgeschichtliches Museum ágyúcsarnokának egyik csövén olvasható. A csövet 1579-ben Grazban öntötte ifj. Martin Hilger, 16 cm-es bronz félkártány, felső részén egy fekete rigó. A cső szájába beszorult a tölteni szándékolt golyó, oldalán jól olvasható véset: „Timár Miháj Danyi Johan Stoker Ja....B.", talán három tüzér az ágyú mellől. A díszeket, feliratokat az ágyúcsővel együtt öntik, de nem ritkaság, hogy utólag kerül a csőre valamilyen felírás. Két betűsor a csöveken gyakran szerepel Ausztriában: a „K. S." vagy „K. St. G." vagy „K. S. G." annyit jelent, hogy Kaiserlicher Stückgiesser, császári ágyúöntő. A „R. I. S. A." rövidítés jelentése: Romanorum Imperátor Semper Augustus, amit magyarra a korabeli törvények fejlécéből lehet fordítani (mindig felséges római császár). A „R. I. S. A." előtti nagy betű az uralkodó keresztneve latinul (pl.: F = Ferdinandus, C = Carolus). Az öntés ideje ezekről a csövekről könnyen leolvasható, ha rajtuk van. Nem ilyen egyszerű a francia forradalom öntési éveinek megfejtése. Az „A. N." után a csövön római szám következik: hányadik év a forradalom után. A római számhoz tehát hozzá kell adni 1792-t, az eredmény az öntés éve. Bonyolultabb a török (arab) ágyúk öntési idejének elolvasása. A csövön levő számhoz hozzá kell adni 622-t és le kell vonni a csövön volt évszám 3 2-ed részét. Még egy magyar vonatkozásra kell utalni ehelyütt. A londoni Tower boltozatos pincéjében van egy pompás bronz ágyúcső. 4,3 cm űrméretű, hossza 238,8 cm, tömege 192,8 kg. Az ágyút sohasem használták másra, mint dísznek. 1535-ben öntötte bizonyos Dénes mester. Rendkívül gazdagon díszített, hol szögletes, hol kerek csövén ott van az árpádházi címer, alatta pedig egy doromb. A fogók pompás bazi-