Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 8. (Budapest, 2005)

KÖZLEMÉNYEK - SUBA JÁNOS: Magyarország trianoni határának térképei (1920-1925)

ábrázolását, amely méretaránytól függően egyezményes jelekben (jelkulcsban) fejeződik ki. A határvonal - esetünkben az országhatár - térképi ábrázolására mindig nagy gondot fordítottak a kartográfusok. A Habsburg monarchiában egységes jelkulcsról csak 1827 után beszélhetünk, bár a határvonal feltüntetésére, kiemelésére az I. katonai felmérés során is nagy figyelmet szenteltek. Szárazföldi határ esetében a határkövek közötti határrészek általában egyenesek, így azokat vonalzó mellett is ki lehet rajzolni. Elvileg folytatólagosan kell kirajzolni, csak ott szabad megszakítani, ahol fontos részleteket takarnának el. A határ menetének azonban a megszakítás helyén is világosan kiolvashatónak kell lennie. A határjel tengelyvonalának pontosan a határvonal nyomán kell haladnia, ha a határt síkrajzi elemek jelzik (út, keskeny folyó vagy árok, csatorna stb.), akkor a határ jelét váltakozva kell kirajzolni a síkrajzi vonalak két oldalán. Ha a határ keskeny gerincen, házsorok között, keskeny vízvonalakban halad, a határjelet egyharmaddal vékonyabban rajzolják ki. A határkövek és határcövekek közül csak a rajzilag kifejezhető töréspontokon lévőket rajzolják ki, valamint a hoszszabb egyenes szakaszokon általában km-enként egy-egyet. A folyók, holtmedrek, csatornák stb. mellett, ahol a határkövek mindkét oldalon vannak elhelyezve, elvileg minden határkövet ki lehet rajzolni, de ha sűrűn vannak elhelyezve, a nem jellegzetes helyen állókat el is lehet hagyni. Ha a határ két oldalán egymással szemben elhelyezett határkövek azonos számozásúak, akkor ügyelni kell, hogy a szemben lévő azonos számozású határkövet is ábrázoljuk, mert a két határkő között által meghatározott egyenesben, a két határkőtől megadott távolságban van a határ nyomvonala. A határpontok közül a jelentősebb, tájékoztató helyen lévőknek a számát megírják. Különösen hegyvidéken, a kúpon, nyergekben, sík vidéken pedig a töréspontoknál lévő határpontok igen tájékoztatóak. A megíráshoz tartozik az illető határszakasz megjelölése is. A szakaszok megnevezését nem kell minden határkőnél megadni, elég, ha a lapszélek közelében, továbbá olyan helyeken írják meg, ahol a határszakasz jelölése változik. Ilyen helyeken célszerű a két szomszédos határkövet kirajzolni és mindkettőt szakasz-, és sorszámjelzéssel megírni. Az országhatáron a határjelek gyakran háromszögelési pontok is. Ezeket lehetőség szerint ábrázolják, még akkor is, ha nem írnak magassági adatot.

7 A határkijelölések és határfelmérések térképei" A határtérképek - a térképek osztályozásában - a tematikus térképek csoportjába tartoznak, vagyis egy meghatározott célból egy adott szempont szerint készülnek. A tematikus térképek osztályozásában a határtérképek a történeti tér7 Suba 2002. 19. p. 8 A rövidítés kedvéért továbbiakban a határtérképek szinonim kifejezést használjuk a határkijelölések és határfelmérések térképei helyett.