Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 8. (Budapest, 2005)

KÖZLEMÉNYEK - SUBA JÁNOS: Magyarország trianoni határának térképei (1920-1925)

képek (4.), politikatörténeti térképeinek (4.6.) a történeti határkijelölések és határfelmérések térképeit (4.6.5.) alkotják." A tematikus térképen a „tárgyakat" - esetünkben a határjeleket - pontos elhelyezésük, felismerésük és a határvonal pontos futása céljából ábrázolják. A térképi alap az általános tájékozódást és a „témának" a környezetbe való beillesztését szolgálja. Vagyis a tematikus térképek feladatai - korlátozott célkitűzésük ellenére is - hasonlóak a topográfiai térképekhez. A tematikus térképeket többféle szempont alapján osztályozhatjuk. A határtérképekről elmondhatjuk, hogy kvantitatív (mennyiséget szemléltető), statikus (egy adott időpontra vonatkozó állapotfelvétel eredménye), analitikus (egy téma elszigetelt, kiragadott ábrázolását tartalmazza) alaptérképek, mert közvetlen méréseket ábrázoló (ezért objektív), s nagy méretarányú helyszíni felvételen alapulnak.

10 így a határtérképeken a legfontosabb elem a határjelek és az ezeket összekötő határvonal pontos ábrázolása. A határjeleket kis kiterjedésű pontszerű jelformákkal ábrázolják. E jelforma kis kiterjedése és változatossága lehetővé teszi a határjelek és háromszögelési pontok (típus) minőség szerinti ábrázolását. Míg a határvonalat (alaprajzhű) vonalszerű elemekkel ábrázolják. így a határvonalak méretarányosan visszaadhatok, ez lehetővé teszi az egzakt kartometriai munkákat (pl. a távolság és területmérést).

11 A trianoni határ térképművei A trianoni határvonal konkrét, részleges megjelölését, kitűzését, térképezését, a határokmányok elkészítését a Szövetséges és Társult Hatalmak által létrehozott nemzetközi határmegállapító bizottságok végezték, 1921-1925 között.

12 A határmegállapító bizottságok (a továbbiakban: HMB) munkája két szakaszra osztható. Az egyik a békeszerződésben leírt politikai határvonal megállapítása és kijelölése a terepen. A másik pedig a határkitűzés. Ezt követően került sor a határvonal felmérésére - ami tulajdonképpen a határvonal és környéke térképezését jelentette meghatározott sávban - és a határokmányok elkészítésére. 9 Klinghammer István - Papp-Váry Árpád: Tematikus kartográfia. Budapest, 1975. 117. p. 10 A tematikus térképek osztályozására lásd: Klinghammer - Papp-Váiy: i. m. Az ő osztályozásukat vesszük alapul. Az osztályozásnál egyes kutatók más és más megnevezést használnak, például: térképkészítés módja szerint Meynen elsődleges forrástérképnek, Pillewizer tematikus felvételtérképnek nevezi az alaptérképet. Meynen, E: The srtuctural types of thematic map. 5th. Technical Coference of the ICA. Ottawa. 1972. (Kézirat); Pillewizer, W: Gestaltungsprobleme diematischen Aufnahmenkarte. Wermessungstechnik. Berlin. 1967. 11 5«*« 2002. 49. p. 12 Suba János: A trianoni országhatár kitűzésének politikai és technikai kérdései. In: Háború, forradalom, Trianon. Re?tdvédelem-történeti füzetek, 1994. 5. sz. 61. p. a HMB-ről bővebben: Suba János: Egy határmegállapító bizottság anatómiája: a magyar-csehszlovák határmegállapító bizottság szervezete 1921-1925. In: Ahol a határ elválaszt. Trianon és következményei a Kárpátmedencében. Szerk. Pásztor Cecília. Balassagyarmat-Várpalota, 2002. 199-224. p.