Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 7. (Budapest, 2004)
GYŰJTEMÉNYI- ÉS MŰHELYMUNKA - ZÁVODI SZILVIA: Egy háztartási napló tanulságai
felére városi háztartásokban már igen elterjedt ételnek számított a rántott szelet (marha- és disznóhúsból), a rántott csirke és a fasírozott, amelyek elkészítéséhez szükség volt a zsemlemorzsára. 18 A hús a háborús körülmények dacára meglepően gyakran fordul elő. Az esetek többségében nem nevezték meg milyen húsról vagy - mai szóval élve - húsipari termékről van szó, kétszer jegyezték fel, hogy csirkét, egyszer pedig - 1919 decemberében -, hogy kacsát szereztek be. A húsmennyiséghez képest 1/5-ször került sor szalonna, illetve zsír vásárlására. Vettek néhányszor kolbászt és hurkát, egyszer-egyszer májat, töpörtyűt, hájat és libazsírt. Az üllői ház körül nem volt háztáji, így érthető a nagyon gyakori tojásvásárlás, havonta többször is sor került erre. A húshoz hasonló mértékben szerepel a naplóban tejvásárlás. A tejtermékek közül a feljegyzések szerint leggyakrabban a vaj került a listára, azután pedig a tejföl. Ötször fordul elő a túró, háromszor a sajt és egyszer-egyszer az aludttej és az ún. tarhó. 1 " A háztartási naplóban a zöldségek közül legtöbbször a burgonya szerepel, utána leggyakrabban babot, káposztát, karalábét, borsót és paradicsomot vásároltak. A paradicsomhoz hasonló sűrűséggel szerezték be a tököt, a kelkáposztát és a gombát. Néhányszor előfordul a napló oldalain a hagyma, a paprika, a kukorica, a spenót, a saláta, a répa és a „gyökér", azaz a fehérrépa. Egyszer-egyszer felbukkant a retek, a fokhagyma, a petrezselyem, a sóska, a zeller, a kapor és a lencse említése. Mint már utaltunk rá, jelentős kertművelés folyt: a leveszöldségek többségét, a hagyma, a paprika nagy részét ott termelték meg. A burgonya, a répa, a karalábé és a káposzta jelentős hányadát az őszi, illetve téli hónapokban vették, így elképzelhető, hogy a káposzta savanyított lehetett, bár ezt külön nem tüntette fel a naplóíró háziasszony. Még egy zöldségféle tűnik fel télen, ez pedig a tök, amihez oda is írták, hogy sütéshez vásárolták. A gyümölcsök közül leggyakrabban a szilva és az alma fordul elő. Ezeket követi a körte, a dinnye, a barack és a citrom. Kétszer-háromszor említésre kerül a ringló, a meggy, a füge, a birs, a cseresznye, a málna és a dió vásárlása. A napló két esetben csak gyümölcsbeszerzésről beszél, nem részletezve, milyen termésről van szó. Az ételízesítők és fűszerek közül legnagyobb mennyiségben és egyben leggyakrabban a cukor és a só szerepel. Édesítőként egyszer megjelenik a méz és a szacharin is. A termék külön megjelölése nélkül tizenöt alkalommal fordul elő fűszer. Megnevezve legtöbbször a bors, a kömény, a majoránna és a fahéj szerepel, de néhány alkalommal vásároltak szegfűszeget, szódabikarbónát és vaníliát (vagy más néven vanilkát). A nagyon gyakran beszerzett élesztő mellett öt esetben vettek sütőport. A befőzés során készített gyümölcslevekhez, szörpökhöz és 18 Kisbán Eszter: Étkezések, ételek - új formák és intézmények az újkori magy r ar táplálkozáskultúrában. In: A táplálkozáskultúra változatai a 18-20. században. A néprajzkutatók I. táplálkozáskutatási konferenciájának előadásai. Kalocsa, 1995. okt. 24-26. Szerk. Romsics Imre - Kisbán Eszter. Kalocsa, 1997. 21. p. 19 A tarhó egy bizonyos fajta joghurt volt. iYlagyar néprajz. Életmód. Főszerk. Balassa Iván. Szerk. Füzes Endre, Kisbán Eszter. Budapest, 1997. 492. p.
