Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 7. (Budapest, 2004)

GYŰJTEMÉNYI- ÉS MŰHELYMUNKA - SÜLI ATTILA: Az 1909 M. mozgókonyha

a csapatoknak. A főzőládákat ezután kötélen közvetlenül fel lehetett húzni az arcvonalba.

51 Problémát jelentett az is, hogy a mozgókonyhák a csapatokhoz voltak rendelve, így felettük a parancsnok rendelkezett. Tekintettel arra, hogy az alakulatok féltették az eszközeiket, így a mozgókonyhákat magukkal vitték a tűzvonalba. Sok konyha és ló pusztult el itt feleslegesen. A másik véglet, hogy a konyhákat indokolatlanul hátrahagyták, így azok az előrenyomuláskor sokszor nem találták meg az alakulataikat. Megoldásként a hadosztályparancsnokok a mozgókonyhákból külön hadosztály-ütközetvonatlépcsőt alakítottak ki, aminek azonban az volt a hátránya, hogy a lépcsőt többször is olyan távol tartották a harcolóktól, hogy a konyhák késve, romlott ételekkel érkeztek a csapatokhoz. Az élelmezés hatékonyságának növelése érdekében a csapatvonatot 3 részre osztották, ütközetvonatra (lőszerkocsi, mozgókonyha, konyhakocsi), eleségvonat és málhavonat. Minden vonat élén egy csapattiszt állt. A mozgását a hadosztályparancsnokság, ezen belül a hadbiztos szabályozta. A vonatlépcső irányítása a harci helyzet és az útviszonyok figyelembevételével történt.

54 A folyamatos ellátás érdekében minden mozgókonyha elé egy országos járművet állítottak, amely egy szabványos és egy tartalékadagot szállított. Ezeket nevezték konyhakocsiknak." Természetesen többször előfordult, hogy az élelmező tisztek személyes bátorságukkal járultak hozzá a lövészárkokban küzdő katonák ellátásához. 1914. szeptember 16-án, a szerb fronton a 28. honvéd gyalogezred gazdászati tisztje az ellenséges tüzérségi tűzben az ezred katonái számára meleg gulyást hozott. A tiszt megjutalmazását javasolták.b A magaslatokon vívott harcoknál a mozgókonyháktól az élelem eljuttatása nehézségekbe ütközött. 1915 telén a Kárpátok védelmét ellátó Uzsok-csoport katonái részére az élelmet főzőládákban juttatták el. A harchelyzet sűrű változása miatt a mozgókonyhákkal való összeköttetés megszakadt, így a parancsnokságok a rendelkezésre álló mozgókonyhákat közvetlenül a csapatokhoz irányították. 5 r A fronton harcoló katonák meleg étkeztetésének megoldásához a Weiss Manfréd gyár egy figyelemre méltó újítással állt elő. A mozgókonyhák ugyanis a terepen az arcvonalat 7-8 km-en belülre nem közelíthették meg, mivel az üstök leemelésére és kézben szállítására a távolság miatt nem nyílt mód, s így a szállított étel kihűlt. Azt hogy a csapatok minden körülmények között meleg ételhez jussanak, csak olyan üstökkel lehetett megoldani, melyeket egy ember el tudott vinni. Erre született meg a gyár újításaként a 15 literes, hőszigetelt és háton is hordozható üst. Egy üst 18 ember (egy raj) ételét tartalmazta, egy kocsin 16 üst volt szállítható, mellyel 500 ember élelmezését lehetett megoldani. Az üstökhöz fa főzőláda, és centrális tüzelő rostély is tartozott.'

8 53 Zmonyi, 1984. 285. p. 54 Pálossy, 1937. 169-174. p. 55 Uo. 168. p. 56 Gottl - Mojzer I. k. 212. p. 57 Uo. III. k. 40. p. 58 Weiss Manfréd gyár iratai. 3. cs. 29. t. Brenner Zsigmond szabadalmi ügyvivő levele Békéssy József altábornagyhoz. Buzinka, 1915. szeptember 15.