Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 7. (Budapest, 2004)

GYŰJTEMÉNYI- ÉS MŰHELYMUNKA - BAJÁK LÁSZLÓ: A Batthyányiak halotti címerei a Hadtörténeti Múzeumban

Batthyány címer történelmi ereklyeként Németújvárról jutott Budapestre a XIX. század végén.' A címerek jórészt olyan családtagoknak állítanak emléket, akik a családi fénykornak számító XVIII. század második felében éltek. A múzeumi címerek férfi „tulajdonosai" közül kétségtelenül Batthyány Lajos a legjelentősebb történelmi személyiség, de a többiek is szinte mind cs. kir. kamarások és sokan valóságos belső titkos tanácsosok voltak. Közülük egy személy udvari főméltóságot (főasztalnokmester), öten főispánságot viseltek, míg a katonáskodók közül kettő tábornoki rangot ért el. Meglepően sokan viseltek hivatali, kamarai, illetve helytartótanácsi tisztségeket is. A nők magyar és külföldi (gr Perger, gr. Roggendorf, br. Ottenfels-Gschwind) egy kivétellel (Skerlecz) arisztokrata családból származtak. A többségük tagja volt a Csillagkeresztes Dámák rendjének, és néhányuk a palotahölgyek közé is bekerült. A címerek ismertetése a családi leszármazás rendjét követi. A hercegi ág 1. GR. BATTHYÁNY-STRATTMANN LAJOS ERNŐ (1696. III. 7. - Rohonc, 1765. X. 26.) 60x44,8 cm nagyságú, a kiszögezés nyomait mutató papírlapon festett címer és arany betűs felirat. Lt. sz.: 99. 135. l./KE Felirata a címer fölötti íven: Ludovicus Sfacri] Rfomani] Ifmperii] Comes A[c] Batthyan et Stratman Regfni] Hungfariae] Palatínus. A címer alatt: Obit Rohoncz die 26 Octobris Afnno] 1765 Aetatis Suae 70. A felirat fordítása: „Gróf Batthyány Lajos Szent Római Birodalmi és Strattmanni gróf, a magyar királyság nádora. Elhunyt Rohoncon 1765. év október 26. napján, életének 70. évében." A Batthyány-címer csücskös pajzson. A pajzs fölött lombkorona kék-arany és vörös-ezüst sisaktakaróval. A pajzs alatt az Aranygyapjas Rend jelvénye rendi láncon és a Szent István Rend nagykeresztje függ vörös szalagon/' ül. Beke Margit: Főpapi temetési szertartások és halotti címerek a XVIII-XLX században. In: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok. Budapest, 1992. 67. p. A gyászszertartások és a halotti címerek történetére és irodalmára vonatkozóan lásd Baják László: Címerek a gyászszertartásokon, halotti címerek a 19. századból. In: Hennán Ottó Múzeum Evkönyve. Miskolc, 1997. 163-175. p.; Uő: A halotti címerek történetéhez. Történeti Múzeológiai Szemle, Budapest, 2003. 39-^9. p. 5 Hasonló eredetű lehet az OSZK-ba jutott 8 db Batthyány halotti címer, amely B. Lajosné, gr. Zichy Antónia ("f 1888) címerét leszámítva (Plakát- és Kisnyomtatvány Tár 2. címer) teljes átfedést mutat a HTM Kéziratos emlékanyag-gyűjtemény anyagával. (A múzeumi címerek száma akkor 24, ha eltekintünk egy felirat nélküli, személyhez nem ködiető Batthyány címertől: lt. sz.: 199. 154. 1/ KE.) 6 A Jó Fülöp burgundi herceg által 1430-ban alapított Aranygyapjas Rend Európa egyik legrégibb és egyben legelőkelőbb uralkodói lovagrendje. A rendnek, a Habsburg család tagjain kívül, más uralkodói dinasztiák tagjai vagy feddhetetlen katolikus vallású főnemesek lehettek. A Magyar Királyi Szent István Rendet Mária Terézia alapította 1764-ben a polgári jellegű érdemek elismerésére. A háromfokozatú rendnek egyszerre csak száz tagja lehetett (ebből 20