Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 6. (Budapest, 2003)

ÉRTEKEZÉSEK, TANULMÁNYOK - CZAGA VIKTÓRIA: A Harcos Emlék – szoborsors Magyarországon. (A Hentzi-emlékmű története)

a győri csatában (a császári fősereg vezére ekkor már Július Haynau tábornok) vett részt. Július 4-én elhagyta az országot, s csak 1852-ben tért vissza, hogy két és fél hónap alatt - június 5. és augusztus 14. között - végiglátogatva az összes nagy csata színhelyét,

36 bejárja birodalma kivételes állapotba helyezett részét, Magyarországot.

3, A Harcos Emlék központi szoboralakja - a haldokló páncélos vitéz - közvetlen módon utalt Hentzi tábornok hőstettére, a kompozíció mellékalakjai pedig a császár által oly nagyra értékelt katonai erényeket szimbolizálták: a hűséget, az önfeláldozást, az éberséget, a hitet, az igazságosságot és a nagylelkűséget - ám köztudomású, hogy az utóbbit a legyőzöttel szemben éppenséggel nem gyakorolta. Sőt. Soha nem szolgáltatott sem politikai, sem erkölcsi igazságot 1848-1849 kivégzett hőseinek.

,K Ferenc József élete végéig katonai egyenruhában járt, katonatisztek vették körül, s a hadseregben a dinasztia legfőbb támaszát látta, és ugyancsak élete végéig őrizte burgbeli hálószobájában a Hentzi és Alnoch halálát ábrázoló festményeket.

39 A Harcos Emlék - az alkotók Az uralkodói akaratnyilvánítást követően alig több, mint két év alatt, 1852-re készült el a Harcos Emlék. Tervezésére Wilhelm Paul Eduárd Sprenger (1798-1854) sziléziai származású építész, cs. kir. építészeti főigazgatósági osztálytanácsos, később középítészeti minisztériumi osztálytanácsos

40 kapott megbízást. Sprenger mindemellett a bécsi művészeti akadémián is tanított, s mivel a hivatalosan is elismert képzőművészet megfellebbezhetetlen szaktekintélyének számított, ki is használta a helyzetéből adódó előnyöket.

41 Az emlékmű elkészítésé36 Körútja során megtekintette többek között Temesvárt is. Június 15-én a várban, a százhét napos ostrom - 1849. április végétől (25-től) augusztus 9-ig - elesett hőseinek emlékére ugyancsak egy emlékmű alapkövét helyezte el, amelyet 1853. január 17-én - távollétében - avattak fel. Monographie der königliche Freistadt Temesvár von Johann Preyer. Temesvár, 1853. 93-94. p. 37 A kivételes állapot 1854. május l-jével szűnt meg. 38 Gerő: i. m. 162. p. 39 Valamint még két festményt, a temesvári csatáról és a komáromi ostromról. Gerő: i. m. uo. és Kugler, Georg: Wiener Ilofburg. Die Kaiserappartments. Wien, é. n. 65. p. 40 Pályafutására: Szatmári Gizella: A Hentzi-emlékmű. In: Történelem-kép. Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon. Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2000. március 17. - szeptember 24. Katalógus. Budapest, 2001. 686. p. Hivatali címe, rangja: Aggbázy: i. m. II. k. 390. és 418. p. Alkotásai: Neues allgemeines Künstler-Lexikon. Lipcse, é. n. 3. kiad.. 19. k. 259. p. Sprenger építette - egyebek mellett - a bécsi fővámház épületét, az Augustinerkirche tornyát, valamint ő tervezte a „dunai birodalom vasútállomásait". Bencze László: Uralkodók, főrangúak, katonák. Budapest, 2001. 121. p. 41 Plassmeyer, Péter: Architektur im 19. Jahrhundert. Vom Klassizismus bis zur Ringstrassenára 1790-1890. In: Wien. Kunst und .Architektur. (Der Zeit ihre Kunst, der Kunst ihre Freiheit.) Herausgegeben von RolfToman. Köln, 1999. 144-215. p. Sprenger az „Udvari Építési Hivatal" vezetőjeként „az abszolutisztikusán irányított államban a maga területén korlátlan hatalommal rendelkezett." Bencze: i. m. uo.