Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 6. (Budapest, 2003)
ÉRTEKEZÉSEK, TANULMÁNYOK - BABUCSNÉ TÓTH ORSOLYA: Az Országos Magyar Hadimúzeum Egyesület
kony célú terjesztését és árusítását egy 1923-as belügyminiszteri rendelet 134 szabályozta. Ennek értelmében az adománygyűjtésnek minősülő ügyekben a kerületi elöljáróságok a belügyminiszter hozzájárulása nélkül a forgalomba hozatalra érvényes iparigazolványt vagy helyfoglalási engedélyt nem adhattak ki. Mivel az egyesület a gyűjtéshez szükséges és előírt belügyminiszteri hozzájárulással nem rendelkezett, valamint - a vádak alapján - a közönség zaklatásával ügynökök útján, tehát szabálytalanul járt el, a m. kir. Állami Rendőrség nyomozást rendelt el az ügyben. A vizsgálat során, mivel a főváros több elöljárósága is saját hatáskörében engedélyezte a plaketteknek (Nemzeti Ereklye) és a jelvénytűnek 13> az árusítását, a belügyminiszter utasította Budapest Székesfőváros Tanácsát: intézkedjen, hogy a továbbiakban ez ne történjen meg. 136 Az ügyet lezárva a polgármesteren keresztül a minisztérium 1928. október 2-án figyelmeztette az egyesületet, hogy szabálytalan tevékenységét azonnal szüntesse be, és egyúttal az addig folytatott gyűjtés eredményéről 30 nap alatt terjesszen fel egy részletes, elsősorban az árusított tárgyak előállítási költségéről, eladási árukról, az ügynököknek kifizetett százalékról, az eladásból befolyt összeg nagyságáról és a jövedelem felhasználásáról összeállított elszámolást. 13 ' Az ugyanezen a napon kiadott belügyminiszteri rendelet alapján a két bizottság ezirányú működését be is tiltották. A egyesület tevékenységének felfüggesztésétől a feloszlatásig, 1930-1935 Az Országos Magyar Pladimúzeum Egyesület eme tevékenysége nemcsak erkölcsileg vitatható, de következményei kihatással voltak a szervezet további működésére is. A Nemzeti Ereklye szabadalmaztatója, Ditrói József az egyesület ellen több évig elhúzódó polgári pert kezdeményezett. A múzeumi iratokban „Ditrói-pernek" emlegetett ügyben a felperes 4002 pengő és 58 fillér tőke és járandóság kifizetése miatt indított eljárást az akkor már szünetelő Országos Magyar Hadimúzeum ellen 1930. március 17-én. A társaság működésének egy éves felfüggesztéséről az 1930 januárjában öszszehívott és az 1928. évi eredményeket tárgyaló közgyűlés határozott A döntésre magyarázatot adhat talán az a levél, melyben Aggházy Kamii, a múzeum igazgatója kezdeményezte az egyesület elnökségénél a következő közgyűlés összehívását azért, hogy a szervezet likvidálási (!) ügyét letárgyalják, illetve foganatosítsák. 138 Az egyesület tehát ekkor már nagyon komoly anyagi gondokkal küszködhetett! Egy évvel később, 1931. február 6-án ismételten felvette a kapcsolatot az elnökséggel és a múzeum közeljövői megnyitására hivatkozva kérte, hogy folytassák a munkát. Aggházy második, sürgető megkeresésére Horváth Károly csak május végén válaszolt, melyben azt-javasolta, a közgyűlés összehívásával még 134 6139/eln. 1923. B. M. 135 Az iratban így szerepelt. A jelvénytűkről egyéb információval nem rendelkezem. 136 BFL Tanácsi ügyosztályok IX. 3693/1928. Az elszámolás eredményéről nincsenek adataink. 137 Uo. 138 HL HTM 20/1930.
