Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 6. (Budapest, 2003)

ÉRTEKEZÉSEK, TANULMÁNYOK - BABUCSNÉ TÓTH ORSOLYA: Az Országos Magyar Hadimúzeum Egyesület

őszig várjanak. Mivel a levél tartalmát csak közvetve ismerjük, a halogatás okáról sincsenek megbízható adataink. Feltehetően az egyesület ellen ekkor már folyó Ditrói-per miatt nem látta értelmét a közgyűlést összehívásának. 139 A budapesti királyi törvényszéken tárgyalt per 1931. április 9-én meghozott ítéletében a bíróság kötelezte az egyesületet a követelt összeg és annak az 1930. január 31-től járó 5%-os kamatán felül egy korábbi tárgyalási nap végzésében meghatározott 96,64 pengő költség, valamint 900 pengő perköltség 15 napon belüli megfizetésére. 140 Rosenberg Sándor, a felperes ügyvédje az ítélet kihirdetése előtt a korábban már az egyesület ellen megítélt 96,64 pengő behajtására végrehajtást vezetett, s minthogy az egyesület tartozására fedezetet nem talált, kilátásba helyezte, hogy a társulat vezetősége ellen is keresett nyújt be. 141 Hasonló fellépéssel fenyegette meg az egyesület igazgató tanácsi tagjait abban az esetben, ha a bírói ítélet sze­rint Ditróinak járó több mint 5100 pengőt nem tudják behajtani az egyesülettől. Az ügy békés elintézése érdekében kérte a tagok intézkedését a követelés ren­dezésére. 142 Az egyesület 1931. május 26-án fellebbezést nyújtott be az elsőfokú döntés ellen. A Budapesti királyi ítélőtábla elutasítva a keresetüket, 1931. október 17­én helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, és további 100 pengő fellebbezési eljárási díj megfizetésére kötelezte a társaságot. 143 A lefolytatott végrehajtások eredménytelensége miatt az m. kir. belügymi­niszter 1934. június 12-én kelt rendeletével utasította Debrecen szabad királyi város polgármesterét, hogy az Országos Hadimúzeum Egyesület időközben fel­oszlatott helyi csoportjának vagyonát vegye további intézkedésig hatósági zár alá és őriztesse, mert ha az anyaegyesület, az ellene folyó pert elveszíti, bárhol talál­ható vagyonát elsősorban a bíróilag megítélt követelések kiegyenlítésére kell fordítani. A debreceni csoport feloszlatásáról és javainak zár alá vételéről, Aggházy Kamiinak a fiókegyesület meglévő vagyona felől érdeklődésére válaszolva, a pol­gármester értesítette az intézet igazgatóságát. 144 Aggházy e levelében tájékoztat­ta Debrecen vezetőségét, hogy 1934. december 10-én ő, mint a Hadimúzeum igazgatója, valamint az egyesület elnöke (valószínűleg Lukács György) kérték az Országos Magyar Hadimúzeum Egyesület feloszlatását. 14 ' Kérelmükben arra az október 19-i keltezésű belügyminiszteri leiratra hivatkoztak, mely kihangsúlyoz­ta, amennyiben az anyaegyesület működését 30 napon belül nem kezdi meg, vagy feloszlatását nem mondja ki, a szervezetet hivatalosan feloszlatják. Kéré­süknek legnyomósabb érve a tagság szétszéledése és az alapszabályban foglalt te­vékenység több éve tartó szünetelése mellett a Múzeum érdekeinek megvédése 139 HL HTM 20/1931. 140 BFL Jogszolgáltatási Iratok Részlege, Budapesti Királyi Törvényszék 20. P. 35479/1930. 141 HL HTM 20/1931. 142 HL HTM 19/1932. 143 BFL Jogszolgáltatási Iratok Részlege, Budapesti Királyi ítélőtábla P. VII. 5894/1931. 144 HL HTM 10/Kt. 1935. 145 HL HTM 200/Kt. 1934.

Next

/
Thumbnails
Contents