Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 6. (Budapest, 2003)

ÉRTEKEZÉSEK, TANULMÁNYOK - BABUCSNÉ TÓTH ORSOLYA: Az Országos Magyar Hadimúzeum Egyesület

gesztette működését. Vezetőségének névsorában több olyan személyt is lehet ta­lálni, akik mind az egyesületben, mind a História szerkesztőségében jelen voltak. Az Ezredéves Szövetség ügyvezető alelnöke például az a Horváth Károly volt, aki a Hadimúzeum Egyesület ügyeit is intézte. 11 ' A História az évek során lassan elhalt, utolsó számai 1932-ben jelentek meg. A múzeum 1923-ban jóváhagyott Szervi Határozványában foglaltak alapján az intézmény egyik alaprendeltetése volt „a hadi személyek, események és sírhe­lyek kultuszának ápolása, ezek emlékezetének nyilvános, ünnepélyes megörökí­tése." E célkitűzést magáénak is érezve, az egyesület vezető szerepet vállalt a kül­földi magyar hadi sírok ápolása, a hősök és a hadtörténelmi események emléké­nek megörökítése érdekében indított mozgalomban. A sírok ügyének kérdésével több alkalommal is foglalkoztak az egyesületen belül, s e tárgyban felterjesztéssel fordultak a miniszterelnökhöz, a honvédelmi, a kultusz- és a külügyminiszterhez. A beadvány tartalmát ugyan nem ismerjük, de egy másik, a múzeum igazgatóságának címzett levelük" 8 alapján következtet­hetünk javaslatuk lényegére. A múzeum 1927. január végén azzal a kéréssel kereste meg az egyesületet, hogy az elesett hősök vidéki emlékműveinek felállítása érdekében ők is fejtsenek ki propagandát. A társaság válaszlevelében elemezte, nem elégséges az agitáció, hathatós eredményeket csak a szervezési és felügyeleti kérdések megoldása után lehet elérni. Az Egyesület által „hadkegyeletnek" nevezett terület mulasztásai­nak és hiányainak okát a nem megfelelő szervezetek felügyeletében és az állami támogatás hiányában látták. Véleményük szerint az emlékműveknek és a hősi síroknak az ügye a múzeumnak, mint az erre hivatott, egyedül alkalmas és hiva­talos, továbbá a vele kapcsolatos társadalmi szervnek, a Hadimúzeum Egyesület­nek a hatáskörébe kell kerülnie. A társaság előterjesztésének visszhangjáról nem tudunk, viszont az e téren mutatkozó hiányosságokat egy önálló, de vele közösen munkálkodó szervezet létrehozásával, saját szervezetén belül kívánta megoldani. A kezdeményezésükre 1927. március 17-én megalakult Országos Kanizsay Dorottya Bizottság vállalta a hősök emlékének törvényben előírt megörökítését, a világháborúban és a nem­zet önvédelmi harcaiban hősi halált haltak nyughelyének gondozását, továbbá a történelmi jelentőségű helyeknek és eseményeknek a megjelölését. A világháború után hat évvel, a mohácsi csata évfordulóját követő évben ezen új bizottság annak a Kanizsay Dorottyának a példáját kívánta követni, aki 400 évvel azelőtt eltemettette a hazáért elesetteket. Személyéhez hasonlóan, elsősor­ban hölgyek támogatására számítottak a bizottság munkájában. Fővédnöknek nagybányai vitéz Horthy Miklósnét, elnöknek gróf Bethlen Istvánnét, helyette­117 „Ezredéves Szövetség: Cím: Budapest, Andrássy út 20. [megegyezik a Hadimúzeum Egyesület címével!] Alakulási éve: 1929. Célja: Az ezredéves magyar múlt bel- és külföldi vonatkozású em­lékeinek méltó ápolása és a múlt iránti szeretet ébrentartása. Kormányzó elnök: gróf Bethlen István, Országos elnök gróf Klebelsberg Kunó, Társelnökök: vitéz Hellebronth Antal, Kertész K. Róbert, Alelnökök: Breit József, Liber Endre, dr. Szőnyi Ottó, Ügyvezető igazgató: Hor­váth Károly." Lásd: Magyar Minerva, 314. p. 118 HL HTM ó/Eln. 1927.

Next

/
Thumbnails
Contents