Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 6. (Budapest, 2003)
ÉRTEKEZÉSEK, TANULMÁNYOK - BABUCSNÉ TÓTH ORSOLYA: Az Országos Magyar Hadimúzeum Egyesület
sének gróf Hadik Bélánét kérték fel. Az ügyvezető alelnöki posztot a Hadimúzeum Egyesület ügyvezetője, Horváth Károly töltötte be. A Kanizsay Dorottya Bizottság alakuló ülésén a sikeres működés, a gyakorlati eredmények és a hatóságokkal való együttműködés érdekében elhatározták, hogy az igazgató tanács tagjai sorába meghívják a honvédelmi minisztert, a honvédség főparancsnokát, a Belügyminisztérium hadisírgondozó csoportját, Budapest székesfőváros törvényhatóságát, a Hadtörténelmi Múzeum igazgatóságát és az Országos Magyar Hadimúzeum Egyesület egy-egy kiküldöttjét. 119 A vállalás teljesítéséhez szükséges anyagi hátteret adománygyűjtésekből és a Hadimúzeum Egyesület kiadványainak árusításából kívánták előteremteni. A belügyminiszter egy 1929-ben kiadott rendeletével az egész ország területén engedélyezte számukra a gyűjtést, a befolyt pénzösszegeket a Budapest Székesfőváros Takarékszövetkezet 120 elkülönített számláján kezelték. 121 1929. november l-jén Székesfehérvár lakosságát kérték fel anyagi támogatásra. 122 Az Országos Bizottság egyetlen konkrétan ismert ténykedése egy, a XVI. században a törökökkel vívott csatában elesett hajdú hadnagy sírjánál tartott gyászünnepség és a hozzá kapcsolódó előadások megszervezése volt. A Hadimúzeummal közösen rendezett eseményen, 1928. szeptember 9-én Bakonszeg község 123 határában felavatták borosjenői Kádár Istvánnak a család által emelt síremlékét. Kádár István a Berettyó hídjának védelmében, 1658 szeptemberében esett el. II. Rákóczi György erdélyi fejedelem vitéz hadnagya sírjának helyét 1920-ig csak a néphagyomány őrizte, és egy Lisztes nevezetű család tagjai által emelt és ápolt faoszlop jelölte. A környékbeli lakosság körében „Kádár-temetőnek" nevezett helyen a végbeli kapitány nyughelyét keresve, az 1920 nyarán folytatott ásatás során a szakemberek egy sírt tártak fel. Az előkerült csontváz koponyáján a kutatást végző dr. Pap Károly és dr. Zoltay Lajos nyíllövésre utaló sebesülés nyomát találták meg. A történelmi és a néphagyomány által őrzött adatok egybevetése alapján a csontokat Kádár Istvánéval azonosították. A borosjenői nemes család azt a területet, ahol a sírt megtalálták, megvásárolta és végleges emléket állíttatott. A sírt további gondozás végett a bizottságnak adták át. 124 Az Országos Kanizsay Dorottya Bizottság működésére vonatkozó legkésőbbi irat 1930. februári keltezésű. Hogy folytatták-e ezután az egyesület szünetelése ellenére a tevékenységüket, nem tudjuk. A Hadtörténeti Múzeum Nyomtatványtára számos egyesületi dokumentumot őriz. Az 1924-es kiállítás meghívóján, a különböző felhívásokon és a tárgysorsjáték kétféle nyereményszelvényén kívül említésre méltó az az Emléklap, melynek rendeltetése sokáig nem volt ismeretes. A József főherceg által aláírt 119 HL HTM 1605/1927. 120 E pénzintézet vezérigazgatója volt Horváth Károly. 121 HTM Plakát- és aprónyomtatványtár 78.5.1/Nyt. 122 HL HM Eln. 5892/1929. 123 Akkor Bihar vármegye, sárréti járás. 124 A Bakonszeg község önkormányzatától kapott információ szerint a síremlék elhanyagolt állapotban ugyan de ma is áll a Kádár-dombnak nevezett területen.
