Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 6. (Budapest, 2003)
ÉRTEKEZÉSEK, TANULMÁNYOK - BABUCSNÉ TÓTH ORSOLYA: Az Országos Magyar Hadimúzeum Egyesület
a társulat kiadásait. Az 1927-es évfolyam utolsó számában visszatekintve az elmúlt három év nehézségeire, a szerkesztőség a lap új címen és formában való megjelenését jelentette be. A História tulajdonképpen öt önállóan szerkesztett hírlevelet foglalt magába. A Hadimúzeumi Lapok mellett a Pest-Budai Emléklapok, a Magyar Műemlékek, a Honisme és Helytörténet, mint önálló melléklet évente kétszer, a többi alkalommal a törzslapban aktuális híreik és közleményeik számára biztosított 2-4 oldalon jelent meg. Minden mellékletet az illető tudományos szerkesztők önállóan szerkesztettek. A Pest-Budai Emléklapokban a város múltját feltáró tanulmányokat tették közzé, dr. Gárdonyi Albert székesfővárosi főlevéltárnok közreműködésével. A Magyar Műe?nlékek című melléklet szerkesztését dr. Szőnyi Ottó, a Műemlékek Országos Bizottsága előadója vállalta, melyben a magyarországi összes műemlékeket kívánták ismertetni. A magyar vidék múltjával foglalkozó Honisme és Helytörténet a hazai városok és községek történetének és a hozzájuk fűződő események ismertetésének feladatát vállalta. Szerkesztésében Lukinich Imre, a Nemzeti Múzeum igazgatója mellett vidéki szakemberek is közreműködtek. A debreceni vonatkozású írások rugonfalvi Kiss István és Szabó Dezső egyetemi tanárok tollából jelentek meg. Az ebben a formában megjelenő Hadimúzeumi Lapok Aggházy Kamii szerkesztésében továbbra is a Múzeum hivatalos lapja volt, oldalain a tárgyismertetések mellett az intézménnyel kapcsolatos híreket is közölték. A folyóirat később három új melléklettel is kiegészült. A Külföldi kapcsolatok"- cím alatt olyan személyek életét bemutató írásokat közöltek, akik vagy magyarként a határon túl vagy fordítva, más országok fiaiként a hazai eseményekben jelentős szerepet játszottak. A Hősi sírok és temetők a hazai és a külföldi magyar haditemetők ügyével kívánt foglalkozni és ismertetni a hadisírgondozó szervek működését. Rexa Dezső, Pest vármegye főlevéltárnoka szerkesztette a régi magyar családok történetével és genealógiájával foglalkozó és azok egyes tagjainak történelmi szerepét ismertető Családtönéneti Lapok című mellékletet. A Históriát az egyes szakmellékletekből eredő jövedelemből tartotta fenn a kiadást vállaló egyesület. A Hadimúzeumi Lapok költségeit a Múzeum anyagi támogatására előirányzott összegből az egyesület finanszírozta. Az évi 10 000 pengős keretből fizették ki a múzeum szerkesztőségi, nyomda- és kliséköltségét, a szerkesztői és tiszteletdíjakat, valamint a 20% árkedvezménnyel kapott 50 példány előfizetési díját. A társulattól ily módon „vásárolt" számok egy részét a múzeum vezetése külföldi és hazai múzeumok hasonló kiadványaival cserélte el, illetve tiszteletpéldányként elküldte egyes folyóiratok szerkesztőségébe. 116 A Hadimúzeumi Lapok az évek teltével egyre hátrébb szorult a Histórián belül, az 1930-as évfolyamban alig, egy évvel később már meg sem jelent. Ennek valószínűleg az lehetett az oka, hogy 1929-től a folyóirat egy Ezredéves Szövetség nevű szervezet kiadásában jelent meg, s feltételezésem szerint az új kiadó nem vállalta a múzeum lapköltségeit. Az egyesület körüli számtalan rejtély egyike ez a szövetség, mely ugyanabban az évben alakult, amikor a társulat felfüg115 História, 1928. 7-8. számtól kezdve. 116 HL HTM 610/1928.
