Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 6. (Budapest, 2003)
ÉRTEKEZÉSEK, TANULMÁNYOK - BABUCSNÉ TÓTH ORSOLYA: Az Országos Magyar Hadimúzeum Egyesület
műsorszáma után dr. Magoss György, Debrecen polgármestere mondott ünnepi beszédet, majd Gyalókay Jenő ny. ezredes, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja tartotta meg a mohácsi veszedelemről szóló előadását. Az est folyamán közreműködött továbbá Garamszeghy Sándor, a Nemzeti Színház tagja és Vencell Béla, a m. kir. Operaház művésze. A debreceni helyi csoport az anyaegyesülethez hasonlóan 1929-ig működött aktívan. Hároméves szünetelés után, 1933. február 17-én kelt rendeletével 114 a m. kir. belügyminiszter oszlatta fel, mivel 1929 óta közgyűlést nem tartott, tagjaitól tagdíjat nem szedett, s így alapszabályszerű működést nem fejtett ki. Kulturális feladatkörű társadalmi szervezetként a Hadimúzeum Egyesület 1925. december l-jén egy tudományos folyóiratot is indított. A Hadimúzeumi Lapok egyrészt mint a társulat hivatalos lapja, másrészt mint a m. kir. Hadtörténelmi Múzeum közleménye jelent meg 1927 végéig, utána a História című folyóirat egyik mellékleteként élt tovább. A Hadimúzeum már megalakulásakor céljának tekintette egy szaklap megindítását, ez akkor anyagi okokból meghiúsult. A Hadimúzeumi Lapok kiadása az egyesület létrejöttével valósulhatott meg, költségeit teljes egészében a társulat vállalta. A folyóirat révén a múzeum és az egyesület a nyilvánosság lehetőségét kapta meg: tudományos részében a magyar hadtörténelem tárgyköréhez tartozó irodalom, egyesületi fejezetében a céljaikért küzdő mozgalmak, intézeti részében pedig a Hadimúzeum közleményei kaptak teret. A periodikáim jelentőségét a múzeum akkori tevékenységéről és működéséről beszámoló írások adják. Az intézmény története szempontjából felbecsülhetetlenek azok az információk, melyek csak e lap hasábjain maradtak fenn. Az intézet történetének, szervezetének és gyűjteményi anyagának ismertetése mellett közzétették a külső munkatársakhoz intézett kérelmeket, felhívásokat, üzeneteket, a múzeummal kapcsolatos híreket, értesítéseket, évi jelentéseket stb. Minden számban beszámoltak gyűjteményének gyarapodásáról, s a tárgyak felsorolásán kívül az adományozók nevét is közzétették. A Lapokban a Hadimúzeum tudományos munkatársai mellett más múzeumok szakemberei is publikálási lehetőséget kaptak: tudományos részében a magyar közgyűjtemények hadtörténeti vonatkozású tárgyait, tárgycsoportjait bemutató írások jelentek meg. A Horváth Károly által szerkesztett harmadik rész a hírlevél szerepét betöltve, az egyesület munkáját, tevékenységét ismertette. A mindvégig 3000 példányban megjelenő lap az egyesület költségvetésére komoly terheket rótt. Az induláskor évi 10 számra tervezett folyóirat csak kettős, néha három összevont számmal tudott megjelenni. Mivel a folyóirat kereskedelmi forgalomba nem került, s terjesztése az egyesületen keresztül, előfizetéssel történt, az eladásból származó jövedelem valószínűleg nem fedezte 114 138100/1933. VIII. a B. M. - A fiókegyesület feloszlatásáról intézkedő rendelet véleményem szerint az 1932-es egyesületi összeírást elrendelő intézkedéssel volt összefüggésben, melynek értelmében az adataikat meg nem küldő egyesületeket nem működőknek tekintve a megszüntetésükre vonatkozó eljárás megkezdésével fenyegették meg. Feltételezem, hogy a helyi csoport a rendeletben foglaltablak nem tett eleget, s emiatt került sor hatósági feloszlatására.
