Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 6. (Budapest, 2003)
ÉRTEKEZÉSEK, TANULMÁNYOK - R. VÁRKONYI ÁGNES: A múzeum gondolata a felvilágosodás korában és a reformkorban
A drezdai Kunstkammer, 1684 rében tudomásunk szerint szélesebb kör: Eötvös József, Pulszky Ferenc, Szalay László, Henszlmann Imre és Kubinyi Ágoston állt. A kiáltványnak is beillő felhívás azok közé a sajnos kellően máig nem méltányolt dokumentumok közé tartozik, amelyek nem szépítik a valóságot, s a jövő zálogát a múlt reális számbavételében látják. Rokona ez az írás Kölcsey kritikus történeti számvetésének. Az Akadémia felhívása drámai hangon vázolta, hogy Magyarország tárgyi értékei pusztulnak, miközben az angol, francia, német tudományban már külön szakosztályok alakultak nyilvántartásukra. Közöny, nemtörődömség, önzés: évszázados épületek köveit új házak építésére hordják szét, a templomok régi falfestményeit lemeszelik, a síremlékeket vályúnak vagy kövezetnek használják. Kérik tehát, hogy minden vidék, vármegye, város írja le tárgyi emlékeit, egyházi kincseit, régi épületeit, és küldje be az Akadémiának."" A felhívás nem volt eredménytelen. Értéke azonban a folytatásban rejlett. Ipolyi rendkívüli segítőtársakra talált; elsők között Csaplár Benedek és Rómer Flóris vettek részt ebben a munkában. Rómer maga is létesített iskolai múzeumot, vagyis szertárt. (Kapott is miatta bírálatot eleget, hogy „szeret" ott tartózkodni.) Ipolyi a Csallóközt mérte fel, 1856-tól Csaplár Benedekkel együtt, a Vasárnapi Újság rajzolójának kíséretében. 58 Sem a rendkívüli fizikai nehézségek nem tartották vissza, sem Toldy Ferencnek, az Akadémia titkárának minősíthetetlenül sanda akciója, hogy személyes érdekből kétségbe vonatta a „Magyar Mythológia" tudományos értékét (1855). Ipolyi saját tudományos munkáját, 57 Akadémiai Értesítő, 1847-1848. Új kiadása: Ipolyi, 1994. 7-9. p. 58 Koncsol László: Előszó. In: Ipolyi, 1993.; Ipolyi, 1994.