Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 6. (Budapest, 2003)

ÉRTEKEZÉSEK, TANULMÁNYOK - R. VÁRKONYI ÁGNES: A múzeum gondolata a felvilágosodás korában és a reformkorban

A múzeumi gondolat változatai A Pollack Mihály terveinek hosszas érlelése után és kizárólag magánadakozásból felépült Múzeum nyugodt eleganciája, derűs harmóniája méltó kifejezője lett a nemzeti univerzumnak. A polgári átalakulás pillanatában azonban a panteon még befejezetlen és üres. Környezete poros sivatag, a kert csak a tervekben él, hiányoznak a szobrok, világos, egybenyíló termeit másra használják, mint ami rendeltetése lenne: iparmű kiállítás, országgyűlés, képtár kapott helyet és hivatali szobákat a Magyar Tudós Társaság. Azután bomba robbant előtte, lépcsőjén kivégzettek vére folyt, kaszárnya lett, majd kórház és lőszerraktár. A Nemzeti Múzeum létét 1849 után fenyegető két nagy veszélyt Zádor Anna fogalmazta meg. „A múzeum nemcsak olyan eszmét képvisel, ami az abszolutizmus korában nem kívánatos volt, hanem olyat, amely mint építészeti alkotás a maga nemes egyszerűségében sehogy sem illett a kiegyezés felé haladó, mind hangosabb, hivalkodóbb, gazdagabb díszítésű stílusok után szomjúhozó korszakhoz.""

4 Az osztrák kormány 1853-ban megalakította a Bécsi Központi Bizottmányt (Central Commission), többek között azzal a céllal is, hogy szakszerűen számba vegye, feltérképezze Magyarország régészeti, művészeti emlékeit. Pia a múzeum gondolatát a történeti folyamatban, a Habsburg Monarchia tradicionális és a tágasabb európai fejlődés összefüggéseiben rekonstruáljuk és kiemeljük az aktuálpolitikai értelmezések szűk köréből, méltányolandó a megmentő szándék, a szakmai igényesség. Viszont fennáll a veszély, hogy a Nemzeti Múzeum elvesztheti értelmét, vagy nem lesz több, mint alárendelt provinciális másod-harmadrendű anyagot tároló intézmény. A súlyos helyzetet Ipolyi Arnold, akkor még zobori plébános, de a „Magyar Mythológia" révén már országos, sőt nemzetközi hírű tudós

55 ismerte fel és hidalta át. Elfogadta a bécsi felkérést, és mint a pozsonyi helytartósági kerület konzervatora, vállalta az együttműködést, de a felmérést az ország érdekében szervezte meg. Belevetette magát a munkába. Az ügy nem tűrt halasztást, mert a külföldre menekültek hátrahagyott javai piacra kerültek, az elítéltek hozzátartozói kénytelenek voltak értékeiket pénzzé tenni. Régiségkereskedők járták az udvarházakat, és a tönkrement nemesség eladta mindenét. Gyűjteményei együtt vagy szétbontva kezdték meg világkörüli vándorlásukat, és külföldi gyűjtők megbízottai jártak a Tisza-szabályozás földmunkái körül. A nép pedig nem ismeri történelmét. A veleméri templomba beesik az eső, a szentélyben csipkebokor nő, falai között pásztorgyerekek melegednek tűzrakás mellett, és a vakolattal együtt tördelik le a középkori festmény maradványait.6 S vádolható-e a szakácsnő, mert a kalácssütéshez Pray Györgyei gyújtott be? Ipolyi kezdeményezéséhez elvi alapul a Magyar Tudós Társaság 1847 elején kiadott leletmentő felhívása szolgált. A „Míg más nemzetek" kezdetű írás hátte54 Zádor, 1960. 382. p. 55 Ujabb szép portréja: Szulovszky, 2002. 33-36. p. 56 RómerFlóris: Archeológiai Levelek Ipolyi Arnoldnak. Vasárnapi Újság. Idézi: R. Várkonyi, 1996. 298. p.