Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 6. (Budapest, 2003)
ÉRTEKEZÉSEK, TANULMÁNYOK - R. VÁRKONYI ÁGNES: A múzeum gondolata a felvilágosodás korában és a reformkorban
almariomban köntösi, nadrága, melyben Rigánál meglőtték, bőrdolmánya... inge... a gallérán igen véresek most is." 2 " Kiállítás? Talán nem túlzás. Hiszen a gyűjtemények nyilvánosak, bárki megtekintheti őket. Sőt egy diákfeljegyzéséből tudjuk, hogy helyenként belépődíjat is szedtek. Alig több mint fél évszázad múltán a két Teleki gróf, József és Sámuel úti naplóiból (1759-1763) kiderül, látszólag minden változatlan, mégis lényegét tekintve döntő változás történt. Bethlen Mihályt kartéziánus szellem hatotta át, mechanikus világkép jegyében gondolkozott, számára még újdonság volt: „Hágában... Hugenius uram... megmutatja azt az automatumot, mely esztendő által a planéták forgását mind in praesenti, mind a jövendő s mind az elmúlt esztendőkben nap, óra számát megmutattya ollyan exacte, amint az égen vagyon a cursus." Ugyanez Teleki Sámuel szemében majdnem muzeális tárgy: Bécsben Eugenius herceg bibliothékájában „Láttam... üveg alatt egy igen szép drága machinát, mely az egész világot representálja, melyben secundum systeme Copernicanum minden planéták és az föld magok cursusokat rendes idejek alatt folytatják..." Teleki József is visszamegy kétszer a baseli akadémiai könyvtárba, hogy megnézze a kopernikuszi rendszer mozgását bemutató rézszerkezetet. 21 A két Teleki mindent meglátogat: a baseli egyetemi könyvtárat, a berni, a genfi bibliothékát, a Palm grófok regensburgi könyvesházát. A huszonkét éves József végignézte a holland tudományos gyűjteményeket, méltányolta a leideni szoborés régiséggyűjteményt, az utrechti „anatómiai múzeumot". Nagy hatással volt rá Allamand professzor kísérleti fizikai szertára és Gronovius katalógusba vett természettudományi gyűjteménye. 22 De már mindketten a felvilágosodás tudományos igényeivel szemlélődnek. A XVIII. század delelőjét követő időkben már nyilvánvaló, hogy a gyűjtemények struktúrája megváltozott. Minden területet ellenőriz a tudomány. Szigorú vizsgálat dönti el, mi az eredeti és mi a hamisítvány. Az értéket, a műkincseket elválasztják a gyanús holmiktól. Több, esetleg korábban még becsben tartott különlegesség az ömlesztett raritások közé kerül. Kialakulnak a híres gyűjtemények. Herzog August jólfizetett faktorokkal kutattatja fel az érdekes, különleges órákat. Körmöczi János, a felvilágosodás íróit fordító erdélyi diák nem az egyetlen, aki meglátogatja a drezdai óragyűjteményt. 23 1753-ban meghalt Sir Hans Sloane orvos és természetbúvár, és hagyatékából megszületik a British Museum. Kasselban az első múzeum céljára emelt épületben elhelyezik a királyi gyűjteményt, a Museum Fridericanumot. Legegyszerűbb, ha a gyűjtemények metamorfózisának nevezzük az izgalmas folyamat fontos állomásait Az uralkodói, főúri kincstárak, galériák, bibliothékák, a raritások együttesei, ezek az embrionális múzeumok (premuzeum, protomuzeum) a szaktudósok közreműködésével országos intézményekké alakulnak. Az általános mentalitást jól jellemzi Quentin de la Tour ecsetje előtt Mme Pompadur. Lesöpörte asztaláról az ékszert, az órát, a virágot és az imakönyvet, mindazt az 20 Jankovics, 1981. 69. p. 21 Jankovics, 1981. 107. p.; Biás, 1908. 8. p.; Csanak, 1983. 22 Bibliotheca regni animalis er lapidei. Leiden, 1760. Vö. Csanak, 1983. 75. p. 23 Csetri, 1993. 260-261. p.
