Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 6. (Budapest, 2003)

ÉRTEKEZÉSEK, TANULMÁNYOK - R. VÁRKONYI ÁGNES: A múzeum gondolata a felvilágosodás korában és a reformkorban

Hadiszerek és érdekességek Luigi Ferdinando Marsigli ma is létező bolognai akadémiai gyűjteményéből, 1132 egyedi szimbólumot, amivel elődei, a királynék és az udvarhölgyek festettették le magukat évszázadokon át. Neki a minden kellett. Az Enciklopédia vaskos folióit fektettette és állíttatta maga mellé az asztalra. A múzeum a tárgyak, könyvek, alkotások összessége, s mint ilyen, sajátos látvány-enciklopédia. Egyetemes tudást őrző és kínáló mivoltában az ország, a nemzet státusszimbóluma. Megszületésénél a felvilágosodás írói és szaktudósai bábáskodtak, Newton, Locke, Montesquieu, Voltaire, Winckelmann, Diderot, a skót Percy és mások. S múzeum nélkül a felvilágosodás elképzelhetetlen. Miként zajlott mindez a fény évszázadának Magyarországán? Nem előzmények nélkül. Mohács után a három hatalom alá széttört Magyarország megőrizte szerves egységét Európával, befogadta a megújulások hullámait, elevenen élt a tudás, a tudomány igénye, és talán mert a budai királyi udvar elveszett, a királyság főméltóságai, a fejedelmek és a főurak fokozottan törekedtek rá, hogy udvaraikban létrehozzanak kisebb-nagyobb gyűjteményeket.

24 Indokolt a kérdés, minek nevezzük ezeket: „Tárház vagy Kunst- und Wunderkammer?"

25 A válasz nem egyértelmű. Töredékességükben is gazdag inventáriumok tudósítanak a nádorok, országbírók, érsekek eltérő gyűjteményeiről. Batthyány Boldizsár németújvári udvara nemzetközi megbízottakkal gyűjtött könyvtárával, ásványkülönlegességeivel vonzotta a külföldieket. Lippay György esztergomi érsek pozsonyi kertjének hírét már 1655-ben rendkívül gazdag növénygyűjteményén kívül a megtervezett látványosságok növelték: a szobrok, a képek s az olyan raritások, mint a műbarlangok, ahol tükrök sokszorozzák meg a figurákat, az egyiknél pedig beépített 24 Entz, 1934. 25 Kiss, 2001. 20. p.