Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 6. (Budapest, 2003)

GYŰJTEMÉNYI - ÉS MŰHELYMUNKA - SALLAY GERGELY PÁL: "Hősök jutalma." Hivatalos állami első világháborús emlékjelek a Hadtörténeti Múzeumban

Az Antant országok győzelmi érmeinek különleges vonása, hogy azok - Ferdinánd Foch marsallnak (1851-1929) a párizsi békekonferencián tett javaslatára - egységes érem- és szalagterv alapján készültek.

1 A szövetségesek így kívánták elejét venni az államok között kialakuló tömeges adományozásnak.

2 Ezért az Amerikai Egyesült Államoktól Thaiföldig

3 a szövetséges győzelmi érmek külalakja az alábbiakban megegyezett: minden nemzetnek szivárványszínű szalagon függő, 36 mm átmérőjű bronzérmet kellett terveznie, az előlapon a Győzelem szimbolikus figurájával, a hátlapon a szövetséges államok nevével vagy címerével, és az ország hivatalos nyelvén feltüntetett „Nagy háború a civilizációért" felirattal. Kivételt képezett Japán, ahol - a hagyományokhoz ragaszkodva és a közérthetőség érdekében - a Győzelem szárnyas alakja helyett Take Mikazucsi istent ábrázolta az érem, aki az ősi legenda szerint testvéreit legyőzve meghódította a szigetországot.

4 Múzeumunk gyűjteményében amerikai, brit, csehszlovák és francia változatok találhatóak. Alapos vizsgálatuk érdekes eredményre vezethet. A négy érem közül a brit a legvisszafogottabb. Az előlapon a nőalak pálmaágat tart a kezében, ami az élet, a - halál felett aratott - győzelem jelképe, míg a hátlapon nemes egyszerűséggel egy babérkoszorú, a győzelem és a béke jelképe övezi az előírt feliratot. A francia érem ennél „harciasabb". Nőalakja kezeiben babérág és babérkoszorú van, s ez utóbbi koronázza fejét is, az Antant - és ezen belül Franciaország - győzelmét háromszorosan is kihangsúlyozandó. Oldalára kard van kötve, a harc, a hatalom, a bátorság jelképe. Az érem hátoldalán az ötsoros szöveg felett a Francia Köztársaság névjele helyezkedik el, amely pedig erős nemzeti érzelmekre enged következtetni. Harcosságban a Csehszlovák Győzelmi Erem sem marad el francia testvére mögött: kimondottan az öntudatára ébredő fiatal államot szimbolizálja. Az előlapon álló nőalak magasra emeli kardját, másik kezében babérágat tart, lába mellett pedig hársfa

5 sarjad - találó jelképe a születő országnak. A hátlapot a csehszlovák címerpajzs uralja, hirdetve a régen áhított nemzetegység megvalósulását. Az amerikai érem győzelmet megjelenítő figurája ugyan szintén kardot fog a kezében, de pajzsa és felsőtestén viselt vértje inkább védekező álláspontot sugall, ami jól tükrözi az Egyesült Államokban - a békekonferencia idejére - újra felerősödő izolációs politikát. A távolságtartást jeleníti meg a hátoldal több eleme is: a középen álló vesszőnyalábba kettős bárd van tűzve, ami egyrészt kifejezésre juttatja, hogy Amerika a háborúban való részvétellel kilépett saját területéről,

6 s egyben erődemonstráció is. Az US névjelű pajzs szintén a védekezés (és bizalmatlanság) 1 Peterson, James W.: Orders & Medals of Japán and Associated States. Glassboro, 1994. 43. p. 2 Duckers, Péter: British Campaign Meda'ls 1914-2000. Princes Risborough, 2001. 16. p. 3 14 ország: az Amerikai Egyesült Államok, Belgium, Brazília, Csehszlovákia, a Dél-Afrikai Unió, Franciaország, Görögország, Japán, Kuba, Nagy-Britannia, Olaszország, Porttigália, Románia és Thaiföld bocsátott ki Győzelmi Érmet. Jos/in, Edward C: The Observer's Book of British Awards and iMedals. London, 1974. 148. p. 4 Peterson: i. m. 43. p. 5 A hárs a germán, balti és szláv népek szent iája volt, alatta ülésezett a népgyűlés, alatta hoztak törvényeket. 6 A római magistratusok méltóságának etruszk eredetű jelébe, a vesszőnyalábba csak a városon kívül tűztek kettős bárdot.