Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 6. (Budapest, 2003)
GYŰJTEMÉNYI - ÉS MŰHELYMUNKA - SALLAY GERGELY PÁL: "Hősök jutalma." Hivatalos állami első világháborús emlékjelek a Hadtörténeti Múzeumban
megtestesítője, jóllehet a szövetséges országok neveinek felsorolása összefogást sürget. Mindezen különbözőségek ellenére a győztesek közös éremsorozatának kibocsátása eredményes vállalkozásnak bizonyult. Az Antant államok háborús emlékérmei már nem egységes tervek alapján készültek. A változatos elnevezésű és formavilágú emlékjeleknek gyakran az igényjogosulti köre is jelentősen eltért. (Egyébként is jellemző a világháború társadalmat megmozgató erejére, hogy néhány résztvevő ország nemcsak hagyományos hadjárati érmeket alapított, hanem különböző csoportok háborús szerepét kiemelten is díjazni kívánta egy-egy éremmel. Erre példa Belgiumban a Deportáltak Keresztje, Franciaországban az Önkéntes Harcosok Keresztje és a Szökött Hadifoglyok Érme vagy Olaszországban az Önkéntesek Érme.) A győztes államok háborús emlékjelei sokféleségük ellenére is számos hasonlóságot mutatnak egymással. Ilyen közös vonás az emberábrázolás (ez - mint látni fogjuk alapvetően megkülönbözteti őket a „vesztes oldal" emlékérmeitől). Leggyakoribb a katona megjelenítése, legyen az akár korhű, rohamsisakos mellkép - mint a Belga Háborús Emlékérem vagy az olasz „Háború az olasz egységért" Erem esetében - vagy antik harcosként való bemutatása - mint az Olasz Önkéntesek Érme hátlapján vagy az Olasz Hadirokkantak Érme elő- és hátlapján. Több példát is találunk uralkodók ábrázolására: a Brit Háborús Érmen V. György brit uralkodó (1910-1936), az Olasz Háborús Emlékérmen III. Viktor Emánuel olasz király (1900-1946), a szerb-horvát-szlovén 1914-1918 Emlékérmen I. Péter szerb(-horvát-szlovén) király (1903-1921) profilja látható, a brit 1914-1915 Csillag és a román Háborús Emlékkereszt pedig az uralkodói névjelekkel utal a koronás főkre. Ugyancsak az államiságot jeleníti meg Itália, az Olaszországot jelképező falkoronás, babérkoszorús nőalak az Olasz Önkéntesek Érmén. A szimbólumok általános elemzése arra az eredményre vezet, hogy az Antant államok érmeinek tervezői mind az emlékérmek klasszikus hagyományait, mind a modern katonai jelképek használatát alkalmazták munkáikban. Előbbi vonást a Brit Háborús Érem és az Olasz Hadirokkantak Érme, illetve az Olasz Önkéntesek Érme tükrözi legtökéletesebben. Utóbbira az alább bemutatott belga és francia kitüntetések nyújtanak jó példát. A klasszikus emlékérem és az új szimbólumok ötvözését megfigyelhetjük a „Háború az olasz egységért" Érmen, amelynek előlapján a királyt rohamsisakkal örökítette meg a művész, illetve hátlapján Viktória ókori istennő is rohamsisakos katonák által tartott pajzsokon lépked. Hasonló ellentét feszül a Francia Világháborús Emlékérem előlapján ábrázolt nőalak fejét fedő XX. századi rohamsisak és a kezében tartott középkori kard között. A győzelmi érmek terveit jórészt meghatározták az előírások, mégis találunk rajtuk az egyes nemzetekre jellemző vonásokat. A már említett csehszlovák éremnél szláv szimbólumként a hárslevél bukkan fel, az olasz Győzelmi Érem pedig számos antik vonatkozásával és - a koraújkori emlékérmekre jellemző - szelvénnyel 7 hívja fel magára a figyelmet. Árulkodó lehet az is, hogy mely államok tartották magukat következetesen az előírásokhoz. Az amerikai, belga és japán érmek hátoldalán például megjelennek az előírt, szövetséges országokat 7 A szelvény az érem alsó részén található szöveges körszelet.
