Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 6. (Budapest, 2003)

ÉRTEKEZÉSEK, TANULMÁNYOK - R. VÁRKONYI ÁGNES: A múzeum gondolata a felvilágosodás korában és a reformkorban

Mi végre született? „A nemzeti mívelődésre és díszére.. .",

5 ahogyan az 1832/36. évi országgyűlés 37. törvénycikkében olvasható? Vagy bejárata fölött a timpanonban a tudományok és művészetek allegóriája s a Duna és a Tisza, a víz megújító antik szimbóluma szerint egyetemes értékrendet fejez ki? Kortalanul? A múzeum európai gondolat. A múzeumok az emberiség közös kulturális alkotásai. De a Magyar Nemzeti Múzeum kimaradt az egyetemes művelődéstörténetekből. Mint tárgyakat szolgáltató intézményt előkelő helyen jegyzik a világ kiállításainak katalógusai. Eszméje, tartalmi értéke, a megalkotásában kifejeződő szellemi teljesítmény mégis mintha kiesett volna Európa történelméből.

6 Több mint megrendítő tény, kultúránk értékvesztésének botrányos bizonysága, hogy a különböző, a Magyarország történetét vagy a magyar művelődés történetét összefoglaló munkák alig, rosszul vagy egyáltalán nem emlékeznek meg róla/ A múzeum gondolata pedig lényegében feltérképezetlen területe a magyar történelemnek. A következőkben a múzeum gondolatáról a történettudomány látószögéből lesz szó. Tehát kontextuális megközelítéssel. Szándékom nem több, mint hogy érzékeltetessem az intenzív periódusok mélyében a kulturális struktúrák hosszú távú folyamatosságát. A fogalom változatai A „múzeum" („museion", „muscum", „musée", „museo") fogalma Magyarországon a XVIII. század közepe tájától kezdve használatos. Mai ismereteink szerint magyar szövegben 1730-1740 között tűnik fel: nagyenyedi professzorok lakásán inventáriumban és a könyvespolcot ácsoló asztalos számlájában olvasható: „Múzoum", a „Múzoumába tékája", a „Múzoum fenyőfa ajtaja a grádicsról nyílik".

8 1752: „Múzeumában solare microscopiumot láttunk",

9 1777-ban Benkő József írja: „Teleki József ,Muzeum Animalium'-ában olyasmi látható, ami Erdélyben azelőtt soha."

10 A nagyenyedi kollégiumban „Raritarium et Naturalium Muzeum"ot tartottak nyilván. A kolozsvári unitárius kollégiumban „Physicum Muzeum"-ot alakítottak ki." 1788-ban Batsányi János, Kazinczy Ferenc, Baróti Szabó Dávid Magyar Museum címmel indít folyóiratot Kassán, (1788-1792), Döbrentei Gábor szerkesztésében 1813-ban megjelenik Kolozsvárott az Erdélyi Muzéum. Ezek szerint a „múzeum" lehetett dolgozószoba, tanulóhely, Studienzimmer, könyvtár, szertár. Lehetett iskola magasabb képzésre, lehetett különleges 5 Idézi: Kitbinyi, 1861. 15. p. 6 Pl. Waisenberger, R. - Düriegl G.: Die Türkén vor Wien. Európa und die Entscheidung an der Donau 1683. Wien, 1983.; Boogert, B. - KerkhoffJ.: Maria Konigin tussen keizers en kunstenaaes van Hongrije (1505-1558). Rijksmuseum het Catharijneconvent, UtrechtNoordbrabants Museum, 's-IIertogenbosch. 1993. 7 Korrekt ismertetés: Stockné, 2002. 8 Vita, 1983, 40. p. 9 Magyar Nyelvőr, 46, 152. p. 10 „dum Múzeum Animalium, nunquam antehac in Transsilvnia visum". Benkő J., 1777-1778. II. 618. p. Vö. Csanak, 1983. 76. p. 11 Csetri, 1993. 262. p.