Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 6. (Budapest, 2003)
ÉRTEKEZÉSEK, TANULMÁNYOK - BABUCS ZOLTÁN: A m. kir. 2. honvéd tábori póthadosztály a magyarországi harcokban (1944. VIII. 26-1945. I. 12.)
Vitéz Petrozsényi Tibor hivatásos főhadnagy" 1944. szeptember 20-tól látta el a 3/II. gyalog tábori pótzászlóalj parancsnoki tisztét. Az 1944 őszétől végrehajtott haditetteinek köszönhetően hadosztályparancsnoka, Dobák Dénes vezérkari ezredes írásban javasolta soronkívüli előléptetését 1945. február 17-én. A felterjesztés a 3/IL gyalog tábori pótzászlóalj harctéri szereplését vázolja fel, így érdemes idézni: „1944. IX. 7-től 9-ig Ajnád K-en az 1077 [magaslati pont - B. Z.] elleni támadásnál, mint 3./II. nehézfegyver századparancsnok, kitűnt hidegvérű bátorságával. 5fi 1944. X. 2—8-ig Szászrégen EK-on, mint 3./II. pótzlj. [pótzászlóalj - B. Z.] parancsnok mindvégig kitartott a védőállásban, bár az ellenség jobb szomszédjánál betörve, a szárnyát túlhaladta. 1944. X. 11. és 12-én a Szászlekence E. védelménél kitartásának volt köszönhető, hogy két szomszédját időben hátra lehetett vonni. X. 26-án Napkor, Oros-on át Nyiregyházá-ra való támadásnál zlj.-a arctámadó feladatot kapott, Oros községbe az első járőrrel tört be, zlj-át magával ragadva, áttörte az orosz védelmet, lehetővé tette a ho.zöm. [hadosztály - B. Z.] átkaroló mozdulatait, több löveget és nehézfegyvert zsákmányolt. X.31-től XI.2 l-ig Tiszaladány D-en nagy szélességben látta el zljával a Tiszapart védelmét. Több elg. [ellenséges - B. Z.j átkelési kísérletet aka55 vitéz Petrozsényi Tibor (Wittberg, 1916. XI. 22., Sztarovics - más helyütt Sztankovics-Janka) hivatásos gyalogos százados. Hivatásos állományba 1940. XI. l-jén került. 1944. VIII. 27-én vonult el a harctérre, mint a 3/II. gyalog tábori pótzászlóalj nehézfegyverszázad századparancsnoka. 1944. IX. 20-án vette át a zászlóalj parancsnokságát. Zászlóaljával 1945. II. 6-ig volt az első vonalban, majd erődítési munkálatokra vonultak Morvaország és Németország területére. Alakulatával 1945. IV. 23-án esett amerikai hadifogságba. Utolsó rendfokozata: százados (1945) - soron kívül léptették elő. Kitüntetései: Magyar Érdemrend Lovagkeresztje hadiszalagon a kardokkal, Bronz Signum Laudis hadiszalagon a kardokkal, I. osztályú Tűzkereszt, Erdélyi Emlékérem, Kis Honvéd Sportügyességi Jelvény, a német Sasrend V. osztálya. KI. 56 A 3/II. gyalog tábori pótzászlóalj nehézfegyverszázadának parancsnoka így emlékezett vissza az 1077-es magaslati pontért vívott küzdelemre: „Amint a megindulási állásainkat elfoglaltuk, olyan géppisztolytüzet kaptunk a környező fákról, hogy- a megrémült legénységet alig tudtuk összetartani, hogy világgá ne fussanak. Kisült, hogy a saját tüzérségi előkészítés csak papíron volt meg, az aknavetők pedig velünk együtt jöttek, így természetesen azok sem tudtak tüzelőállásba menni, de nem is volt az erdőben cél, mert mindenünnen jött a tűz! Lassan elcsendesedett minden, az emberek is megnyugodtak, hogy nem minden lövés talál. A reggeli órákra a támadást meg kellett ismételni. Az eredmény ugyanaz. Alig hagytuk el az állást, olyan tűz zúdult ránk, hogy mozdulni sem tudtunk. Akkor már aknavetőkkel és tüzérséggel is lőttek bennünket!" Az 1077-es magaslattal szemben 1944. LX. l-jén még tartotta magát a 3. gyalog tábori pótezred két zászlóalja, de mivel az oroszok már túlfutottak rajtuk - már a mögöttük lévő völgybe szivárogtak a szovjetek -, másnap hajnalban a két zászlóalj az ajnádi vasútvonaltól nyugatra rendezkedett be védelemre. „Pirkadatkor elfoglaltuk az állást, da akkor már az oroszok is ott voltak, és egész nap tartott a csetepaté [írta Petrozsényi főhadnagy - B. Z.]. Végül csak hatan maradtunk a védőállásban; Józan Ottó százados egy villámgéppuskával [német MG—42 géppuska - B. Z.], - jómagam -, meg a legényeink, továbbá egy tüzérszázados, mint tüzérfelügyelő egy beosztottjával, de ők is rövidesen visszamentek. Józan százados hátraküldött az ezredhez, hogy kérjek segítséget és lőszert. Kaptam is tíz árkászt, meg egy láda kézigránátot, s ezzel indultam vissza az elhagyott állásba, de a hegy lábánál - amelyen az állás volt - láttam, hogy Józan százados a legényével - tőlem vagy 300 méterre délre - vonul vissza. így nem mentem tovább, hanem a hegy lábánál állásba rendeltem az embereket és jelentést küldtem vissza az ezredparancsnokságra, hogy mi a helyzet. Azt a választ kaptam, hogy tartsak ki este 8 óráig a megjelölt helyen, akkor felvált a 3/IL zászlóalj. Ez meg is történt, s akkor visszavonultunk." Éjszaka Gyergyószentmiklós délnyugatra, Gyergyóújfalura hátráltak vissza, ahol még LX. 3-án is kitartottak. Közli: Veress D., 2002. 36. és 42. p.
