Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 6. (Budapest, 2003)

ÉRTEKEZÉSEK, TANULMÁNYOK - BABUCS ZOLTÁN: A m. kir. 2. honvéd tábori póthadosztály a magyarországi harcokban (1944. VIII. 26-1945. I. 12.)

dályozott meg. 1944.XII.7-től 13-ig Szerencs D.100-as és 110 [magassági pontok - B. Z.] védelménél több mint tíz támadást vert szét, többször csak törzse élén végrehajtott ellentámadással. 1944. XII. 18-45. I. 17-ig Csecs és Seszta D. védőállásban visszautasította az elg.-nek többszörös túlerejével végrehajtott több áttörő kísérletét. I. 11-én alig néhány főből álló zlj. tartalékával végrehajtott ellentámadása alkalmával kézigránát harcban verte ki a betört oroszokat. A soronkivüli előléptetés iránti felterjesztés alapja: 1945. I. 18. és 19-én Kisida DNY-on áttekinthetetlen erdős terepen nagy kiterjedésben védett zlj-ával. Jobb szomszédja felé az összeköttetést a kis létszám miatt csak járőrökkel biztosíthatta. Balszomszédjánál az elg. kb. két zlj. erőben harckocsikkal támogatva mély betörést ért el, ezredparancsnokával távbeszélő és rádió összeköttetése megszakadt, hírvivői nem tértek vissza, vitéz Petrozsényi fhdgy. mindezek ellenére kitartott, személyesen járva le óránként a főellenállási vonalat, elérte azt, hogy túlszárnyalás és erős elg-es aknavető és tüzérségi tüz hatása alatt sem hagyta el egyetlen embere sem a védőállást, amig a visszavonulási parancs meg nem érkezett. Rendületlen kitartása azt eredményezte, hogy a si.ho. [hadosztály - B. Z.] magyar és német egységekkel végrehajtott ellentámadása helyre tudta állítani a főellenállási vonal összefüggését, majd lehetővé vált a si.ho. és 2. pótho. elg-ről való elválása. Az állandó harcban megfogyatkozott és kimerült zlj. vitéz Petrozsényi fhdgy. mindvégig higgadt, bátor vezetése alatt még a fenti teljesítmények után is képes volt I. 20-2 l-ig Meczenzéf Ferenc-telepnél és I. 22-én Szepesremete D-en utóvéd állásban biztositani aló. [gyaloghadosztály - B. Z.] és 2. pótho. harcból való kivonását. A haditetteit követő óriási menetek alatt végig gyalog, zlj-a élén menetelve, 39 fokos lázát semmibe véve, tartotta össze legénységét és tisztikarát... A csapatszolgálatot életpályául választotta, csapattiszt akar maradni." A 3/III. gyalog tábori pótzászlóalj harctéri tevékenységét Szádvári János hivatásos gyalogos főhadnagy, század-, illetve zászlóaljparancsnok korabeli naplója és feljegyzései alapján lehet rekonstruálni.'" „A pótezred létszámban, katonai kiképzésben, fegyver és felszerelésben jóval gyengébb, mint egy hadi létszámú ezred. »M«

58 esetén 3 zászlóaljból és ezredközvetlenekből áll ez is, de 1 zászlóalj csak 2 puskás századból és 1 nehézfegyver századból és csekély létszámú zászlóalj közvetlenekből (hírvivők stb.) alakult. A legénység csak puskával volt felszerelve, géppisztoly nem volt, a szakaszonkénti 3 golyószóró a németektől kapott, általuk már nem használt golyószóró volt. A nehézfegyver század 3 géppuska, 2 aknavető, 1 páncéltörő ágyú - a tisztek, tiszthelyettesek 80%-a tartalékos, a legénység kb. fele részben frontot járt -tartalékos, másik fele fiatal levente kiképzésben részesült újonc és póttartalékos. Kiképzési tervezetet készítettem az I. és III. zászlóalj legénysége, valamint az ezred összes leendő újonc szakasz- és raj parancsnokai előkészítő tanfolyamára és 57 Szádvári János m. kir. hivatásos gyalogos főhadnagy visszaemlékezése a magyarországi harcokra 1944/1945. Kézirat, Jászberény, 1997. (A szerző tulajdonában). A továbbiakban: Szádvárivisszaemlékezés. Szádvári főhadnagy 1944/45 folyamán egy zsebnaptárba jegyezte fel az eseményeket, melyeket 1996/97-ben egészített ki. 58 M = mozgósítás, mozgósított.