Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 5. (Budapest, 2002)
TANULMÁNYOK - SALLAY GERGELY: "Az érem művészet aprópénze. "Propaganda az Osztrák-Magyar Monarchia világháborús numizmatikájában
nyú) tisztek nyerhettek el, de a háború ez esetben is a megszokottól eltérőt hozott, hiszen például két tábori lelkész is részesült a kitüntetésben. 19 A Katonai Érdemérmeket a békeidők vörös szalagjához képest 1915-től minden tiszt a Katonai Érdemkereszt szalagján viselhette háborúban szerzett érdemeiért. Az 1916. április l-jén alapított Nagy Katonai Érdemérem adományozása már kizárólag hadiszalagon történhetett. 20 Hasonlóan módosult a Ferenc József Rendhez sorolt Koronás Arany, Arany, Koronás Ezüst és Ezüst Érdemkereszt szabályzata, hiszen a tiszti és altiszti állomány mind a négy fokozatot megkaphatta hadiszalagon. 1916. május 11-én rendelet írta elő a kizárólag legénységnek adható Koronás Vas és Vas Érdemkereszt megalapítását. A Vitézségi Érem szalagján viselt kitüntetés érdekessége, hogy civilek is elnyerhették haditettek véghezviteléért. Adományozását az uralkodó a hadsereg-főparancsnokok hatáskörébe utalta. Az így gyorsabbá és egyszerűbbé váló jutalmazást tovább könnyítette, hogy a Vas Érdemkeresztekhez nem bocsátottak a tulajdonos rendelkezésére adományozási okiratot, csak egy igazolványt. 21 A lelkészek számára rendszeresített érdemkeresztek sem számítottak kivételnek a „militarizálódás" alól: a békében fehér szalagon viselendő kitüntetés fehérsávos vörös hadiszalagot kapott. Az „ellenség előtti vitéz és eredményes magatartásért" 1916. december 13-iki parancs alapján, 1917. január 13-i rendelettel vezették be az érdemjeleken a kardok használatát. 22 Az addig hadidíszítménnyel vagy hadiszalaggal jelölt harctéri érdemek látható jeleként a kardok a hadiszalagon vagy a kitüntetés testébe beépítve jelentek meg. Az utóbbi történt az Osztrák Császári Vaskorona Rend II. osztálya vagy a Ferenc József Rend tiszti keresztje esetében is, ahol a keresztbe tett kardokat a császári korona alá ékelték be. A Katonai Érdemkereszt II. osztálya, vagy a Lipót Rend parancsnoki keresztje esetében viszont a két kard a szárak között kapott helyet. A háború új osztrák-magyar kitüntetései között az első az 1914. augusztus 17-én alapított Vöröskereszt Díszjelvény volt. A Nemzetközi Vöröskereszt 60 éves fennállása alkalmából létrehozott érdemjelet természetesen hadidíszítménnyel is adományozták, amely körbefutó babér- és tölgylevelekből állt. Nemcsak a megemlékezést, hanem a jótékonykodást is kifejezte a kitüntetés, hiszen odaítélése esetén a tulajdonosnak a Vöröskereszt javára díjat kellett fizetni a jelvényért (kivéve a hadidíszítményes példányokat). Bizonyára a háború várható betegápolási igényei is közrejátszottak e határozat meghozatalában. Sőt, a szervezet valamely egyletének támogatói meg is vásárolhatták az érdemjel alsóbb osztályait. Tulajdonképpen az anyagi támogatás volt az az érdem, amiért a tulajdonos a viselés jogát megkapta. 23 A Díszjelvénnyel kapcsolatos az a háborús emlék, amely a kitüntetések népszerűségéről és a frontkatonák alkotókedvére gyakorolt hatásáról általában is árulkodik. A harctérről tábori postával hazaküldött egyik képes levelezőlap a Vöröskereszt hadidíszítményes, női csokorszalagon függő 19 Felszeghy Ferenc (szerk.): A rendjelek és kitüntetések történelmünkben. Budapest, é. n. [1943.] 310., 312. 20 Stolzer, Johann - Steeb, Christian: Österreichs Orden vom Mittelalter bis zur Gegenwart. Graz, 1996. 239. 21 Michetschläger, Heinrich F.: Das Ordensbuch der gewesenen Österreichisch-Ungarischen Monarchie. Orden, Kreuze, Ehrenzeichen, Medaillen, Denkmünzen, Dienstzeichen, Matrikelzeichen, Amtsabzeichen etc. Wien, 1918-1919. 23. 22 Zirkularverordnung vom 9. Jänner 1917, Präs. Nr. 210. Verordnungsblatt für das k. u. k. Heer. Normalverordnungen. 3. Stück. 13. Jänner 1917. 9-10. 23 Katonai Zsebnaptár 1918. Szerkeszti és kiadja a Külügy-Hadügy. 235-236.
