Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 5. (Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK - BENCZE LÁSZLÓ: A cs. k. hadsereg élelmezése menetben, táborban a napóleoni háborúk előtt

BENCZE LÁSZLÓ A cs. k. hadsereg élelmezése menetben, táborban a napóleoni háborúk előtt Európa XVIII. századi fontosabb háborúi a Habsburg-birodalom, Poroszország és Franciaország között zajlottak le. A kormányoknak alárendelt hatóságok toborzással, az eltérő lakossági számok ellenére nagyjából azonos erejű, 400^450 ezer fős seregeket állítottak ki, illetve teremtették elő a működésükhöz szükséges lovakat, ágyúkat, pénzt, élelmiszert. 1 A kora tavasszal kezdődő, tíz hónapos hadjáratokra mozgósított erő be­vethető részei merev, három fő mélységű vonalban sorakoztak fel a harchoz, és a li­neáris taktika szabályai szerint kísérelték meg a győzelemhez az áttörést vagy a megke­rülést. A hadrend - elővéd, 1. sor: jobbszárny-centrum-balszárny, 2. sor: hasonló vona­lak, tartalék: utóvéd - a francia háborúkig a seregek szervezeti kerete maradt. A sorok csak a kudarcok után váltak önálló hadosztályokká, illetve hadtestekké és a szárnyak dandárokká. 2 A hadvezérek csak akkor vállalták a csatát a nehezen mozgatható, meg­fordíthatatlan vonalakkal, ha rendelkezésükre álltak a győzelemhez szükséges feltéte­lek: a helyi létszámfölény, jól felszerelt és kipróbált csapatok, kedvező hadszíntér, valamint akkor, ha nem lehetett kitérni az összecsapás elöl. A hadműveleti célokat rendkívüli módon befolyásolták a harcképességet fenntartó élelmezési viszonyok. Franciaországot az északi és itáliai határon felállított erősségek vonala védte az idegen csapatok áttörésével szemben, illetve lokalizálta a támadók sikereit. A falak mögötti raktárak ugyanakkor legfeljebb öt napi járóföld (100 km) távolságú francia offenzíva­kat tettek lehetővé. A Németországban bevetett osztrák, illetve porosz seregek mozgé­konyságát politikai-gazdasági okok fékezték: saját területükön harcoltak, utánpótlásu­kat nem oldhatták meg rekvirálással, csak vásárlással vagy hazulról indított hajókkal és kocsioszlopokkal. A francia, porosz határ közelében emelt erődvonalban, illetve a mö­göttes terület váraiban magazinhálózat települt, ami szavatolta a csapatok ellátását. 1 Világszerte reneszánszát éli az életmód-kutatás. Ennek hatása jól érzékelhető a múzeumok kiállítási témaválasztásán, az időszaki tárlatokon. Ugyancsak egyre nagyobb teret kap a katona mindennapi életé­nek bemutatása, valamint a speciális életkörülmények problematikájának megjelenítése, kutatása. Úgy véljük, hogy az alábbi írás ezért hasznos és gondolatébresztő lehet a múzeumi gyakorlatban is. (A szer­kesztőbizottság megjegyzése.) 2 Troschke, Thomas von: Geschichte der Kriege der Neuzeit. Darmstadt-Leipzig, 1875. 6-7. - A Habs­burg-haderő szervezetszerű létszáma 1705-ben 115.000, 1728-ban 271.000, Lengyelország felosztása után 350.000 fő volt. A francia háborúk során 400.000 katona körül ingadozott. Meynert, Hermann: Geschichte des Kriegswesens und der Heeres Verfassung der österreichischen Monarchie. Wien, 3. Band. 1852. 37., 126-127.; Beiträge zur Geschichte des österreichischen Heerwesens. Österreichische mili­tärische Zeitschrift (a továbbiakban: Beiträge. ÖMZ) 1. Band. 1864., 215-216.; 4. Band. 1867. 342.

Next

/
Thumbnails
Contents