Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 5. (Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK - HERMANN RÓBERT: Schweidel József aradi vértanú élete és utolsó írásai

útilevél számára kiállítandó." Schweidel december 24-én érkezett Pestre, ezt másnap jelentette a hadügyminisztériumnak, azzal, hogy szállása az István vendégfogadóban a 62. szám alatt van.

84 Pestről - nem tudni mikor - Pécsre utazott a családjáért, s Bajára vitte őket a rokonaihoz. Itt maradt egészen 1849 februárjáig, amikor a délvidéki szerb előnyomulás, illetve a Nugent táborszernagy vezette cs. kir. tartalék hadtest előrenyomulása miatt menekülniük kellett. Közben újabb és újabb szabadsághosszabbításokat kért. Gondolhatnánk, hogy Schweidel csak ki akarta várni a dolgok kimenetelét, s ezért vonult viszsza a szolgálattól. Azonban aradi naplójából tudjuk, hogy a kiütései még ott is kínozták, s ilyen betegséggel elég nehéz lett volna az állandó lovaglást igénylő szolgálatát ellátni.

85 1849 februárjában Nagyváradra utazott. Itt - haditörvényszéki vallomása szerint szemrehányást tettek neki, hogy vállaljon valami szolgálatot, s ne húzza érdemtelenül az illetményét. (Betegszabadsága május 9-ig tartott.) Április 22-én őt bízták meg az előnyomuló magyar csapatok által Szántón elfogott, és a Görgei által április 15-én Debrecenbe küldött Bakonyi Sándor vezérőrnagy ügyében kiküldött, vegyes polgári-katonai vizsgálóbizottmány vezetésével. Április 23-án kihallgatták Bakonyit, s a kihallgatást vezető hadbíró, Meirhoffer Károly megállapította: nincs olyan vád, ami indokolná Bakonyi ellen eljárás indítását.

86 Május 7-én Schweidel immáron Debrecenben írott levelében kérte Kossuthot, hogy a polgárdi, pákozdi és schwechati összecsapásokban tanúsított magatartásáért tüntessék ki a Magyar Katonai Érdemrenddel. (Schwechattal kapcsolatban hivatkozott a csatában jelenvolt Kossuth és Csány tanúságára is.) Kossuth május 10-én továbbította a folyamodványt a hadügyminisztériumnak, s 11-én Schweidel a Pákozdnál és Schwechatnál nyújtott teljesítményéért megkapta a Magyar Katonai Érdemrend III. osztályát. Az erről szóló hír a Közlöny május 15-i számában jelent meg.

87 Közben május 9-én Pest városparancsnokává nevezték ki. Június l-jén a hadügyminisztérium őt utasította, tegye meg az előkészületeket Kossuth kormányzóelnök ünnepélyes budapesti fogadtatására: „Tábornok úr tehát, mint a főváros katonai főparancsnoka, kedves kötelességének tartandja a Kormányzó Elnök úr elfogadására mindazon külső tiszteletet úgy a polgári, mint a katonai hatóságok együttműködésével megtenni s megtétetni, mi az ország kormányzóját, mint a nemzet első és legfőbb tisztviselőét [!] megilleti. Gondoskodand Tábornok úr a rendelkezés alatti katonaság kiállításáról, valamint arról, hogy a néptolongás a rendet pillanatra se bontsa meg."

8 Neki kellett foglalkoznia a fogságba esett ellenséges katonák, valamint tisztek és a fővárosba érkező sebesültek elhelyezésével, az eskütételt megtagadó nyugalmazott tisztek ügyével és rengeteg más üggyel. Ily módon napi kapcsolatban volt a hadügyminisztériummal és Kossuth kormányzóelnöki irodájával is.

89 Június 29-én részt vett 83 MOL Görgey-lt. Iktatókönyv, no. 255.; HL Abszolutizmuskori iratok. Aradi cs. kir. rendkívüli haditörvényszék iratai. 113/24. csomó. Schweidel József periratai. Fol. 236-237. 84 MOL HM Ált. 1848:12.590. 85 Katona 1979. 1. kötet. 188.; 2. kötet. 178. 86 Hermann 2001. 532-533. 87 MOL HM Ált. 1849:13.500.; KLÖM XV. Sajtó alá rendezte Barta István. Budapest, 1955. 266. 88 MOLHM Ált. 1849:17818/A. 89 Lásd erre KLÖM XV. 338., 562., 570., 585., 600., 666.; Hermann 2001. 407.