Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 5. (Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK - HERMANN RÓBERT: Schweidel József aradi vértanú élete és utolsó írásai

sik négy század Schweidel vezetésével a fősereggel együtt a határra, Miklósfalvára vonult.

41 Időközben a Grazban maradt ezredesi osztály is csatlakozott a magyar hadsereghez. Az 1. század Jan Stadnicki tizedes vezetésével szeptember 29-én szökött meg Grazból, s Körmendnek, majd onnan Nagykanizsának vette útját. A megmaradt 2. századot a grazi forradalmi mozgalmak miatt Spannocchi főhadparancsnok Bécsújhely felé indította. Ezek - a menetterv szerint október 7-én érték el Bruckot, innen azonban nem folytatták útjukat a császárvárosba, hanem a magyar fősereghez csatlakoztak.

42 A magyar sereg elővédje október 9-én érte el Parndorfot, ahonnan már csupán néhány kilométerre volt az osztrák-magyar határ. A kérdés az volt, át fogja-e lépni a sereg ezt a határt Jellacic üldözése miatt s Bécs felmentése érdekében. Csány László kormánybiztos jelentette, hogy Móga altábornagy a határt csak a képviselőház határozott rendeletére hajlandó átlépni. Csány ezért kérte a végrehajtó hatalmat gyakorló Országos Honvédelmi Bizottmányt (OHB), küldjön határozott parancsot Mógának, hiszen „a bécsi események után ügyünket pártoló becsületes német barátainkat nemzeti becsületünk és a lovagiasság megsértése nélkül a reakciónak fel nem áldozhatjuk". Hozzátette, hogy ha a képviselőház rendelkezik a határ átlépéséről, tudatni kellene a bécsi hatóságokkal, „hogy mi mint segélyt nyújtó és viszonzó barátok jelenünk meg földükön, honnén a dolgok kellő elintézése után kölcsönös érdekünkben tüstént távozni fogunk".

43 Ennek hatására - Kossuth javaslata alapján - a képviselőház október 10-én utasította Mógát, „hogy Jellaöicot Bécs falai alá is kövesse és megsemmisítse".

44 A főerő október 12-én indult meg először a határ átlépésére. Másnap azonban több sorezredi zászlóalj kijelentette, hogy nem hajlandó átlépni a határt. Ellene érvelt Móga és Kollmann József vezérkari főnök is. A határátlépés ellen komoly katonai és politikai érvek szóltak. Jellaéic serege október elején jelentősen kicserélődött. Lovassága megerősödött, értéktelen csapatai visszatértek Horvátországba. A határ átlépése azzal a veszéllyel járt, hogy a hadseregnek nemcsak a horvát, hanem a Bécsből kiszorított cs. kir. csapatokkal is szembe kell szállniuk. Ez pedig komoly erkölcsi konfliktust okozott volna a közös uralkodóra felesküdött magyar sorezredi és a cs. kir. hadseregből jött honvédtiszteknek. Az október 13-i sikertelen határátlépési kísérlet után Pázmándy Dénes, az országgyűlés elnöke, Csány László királyi, Bónis Sámuel és Luzsénszky Pál nemzetgyűlési biztosok javasolták az Országos Honvédelmi Bizottmánynak több tiszt eltávolítását a seregből, „kik ez utóbbi időkben az országgyűlés végzése ellen nemcsak kikelni, de annak ellenére izgatni is elég vakmerők voltak". Közéjük sorolták a Sándor-huszárezredből Ernst Poeít von Poeltenberg és Vécsey Ödön századost valamint Lindtnert, 41 MOL H 147. Vegyes iratok. 9. doboz. Német fordítások és másolatok. Móga október 11-i jelentése és harcrendje. Eredetije: Österreichische Nationalbibliothek, Handschriften Sammlung. Series Nova, 358. Bd. II. 42 KA AFA Karton 1885. 2. Reservekorps unter Nugent, 1848-9-18., 1848-10-1., 3., 27a. Schweidel József naplója szerint az utolsó század október 10 körül csatlakozott a fősereghez Parndorfon. Katona 1979. 1. kötet. 183., 190. Az ezredtörténet tapintatosan hallgat az ezredesi 1. század szökéséről, s eszerint az egész ezredesi osztály Parndorfnál csatlakozott a másik három osztályhoz. Treuenfest: i. m. 486. 43 A jelentést közli: KLÓM XIII. Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén. I. Sajtó alá rendezte Barta István. Budapest, 1952. 142-143. és Csány László, 1. kötet. 368-369. 44 KLÓM XIII. 152.