Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 5. (Budapest, 2002)
TANULMÁNYOK - HERMANN RÓBERT: Schweidel József aradi vértanú élete és utolsó írásai
rium rendeletét. Zámbelly Lajos visszaemlékezése szerint a magyar kormány ügynökei révén is igyekezett az ezredet a Magyarországra jövetelre rábírni. 20 Theodor Baillet de Latour cs. kir. hadügyminiszter július 18-án értesítette az alsóausztriai főhadparancsnokságot, hogy amint a 6. (Wrbna) könnyűlovas ezred megérkezik Magyarországról Bécsbe, az ott állomásozó 4. (Sándor) huszárezredet osztályonként Magyarországra vezénylik. A főhadparancsnokság erről július 26-án értesítette a magyarországi (budai) főhadparancsnokságot, majd augusztus 7-én a két lovasezred parancsnokságát. A 4. huszárezred augusztus elején kapott parancsot, hogy vonuljon a Szenttamással szemben lévő magyar táborba. 21 Schweidel utóbb, 1849. május 7-én Kossuth Lajos kormányzóelnökhöz intézett beadványában azt írta, hogy „hazafiúi első kötelességemnek ösmértem mindeneket elkövetni avégre, hogy a bécsi zsoldos elleneink által az események torzított előadásával csábítgatott ezrednek hazám földjére való kivonulását siettessem, s evégre bajnok társaimat s a közvitézséget őszinte felvilágosításokkal lelkesítve, felizgathassam, minekután feljebb állott törzstisztjeim, mint a jellemtelen osztrák politikának avatottjai, azon ezerednek Bécsbül leendő kivezénylését magoktul visszautasítvák, én valék az első, ki annak kivezérletére készséggel s örömmel vállalkoztam." 2 Az ezredtörzs és az 1. őrnagyi osztály augusztus 13-án, az alezredesi osztály 16-án, a 2. őrnagyi osztály 25-én indult el Bécsből Magyarországra. Az indulást nem a legjobb előjelek kísérték. Conrad alezredes egy szerencsétlen baleset következtében eltörte a lábát, s csak mankóval tudott járni; egyik lába két hüvelykkel rövidebb lett. (Október végén nyugalmazták is). Apponyi ezredes szabadságra ment, s több más tiszt is szabadságot kért vagy beteget jelentett, hogy ne kelljen magyar szolgálatba állnia. A századosok közül négyen, a főhadnagyok közül öten, a hadnagyok közül hárman éltek ezzel kibúvóval. Csaknem mindegyiküket ott találjuk az 1849-1850 fordulóján újjászervezett ezred tisztikarában. 23 Apponyi 1848 decemberében ezredesi rangban Győr városparancsnoka lett - miután Windisch-Grátz elfoglalta a várost -, s december 31-én megkapta a vezérőrnagyi rangot. 24 Miután Schweidel kivételével valamennyi törzstiszt különböző indokokra hivatkozva elhagyta az ezredet, ő vezette haza alakulatát Magyarországra. Az ezred egyes osztályai a magyar határ átlépése után Lamberg Ferenc gróf, altábornagy, pozsonyi hadosztályparancsnok, az ezred másodtulajdonosa utasítására letették az esküt a magyar alkotmányra. Az ezred két őrnagyi osztályát (négy századát) a Bruck-Moson-Győr út19 Kossuth Lajos összes munkái. (A továbbiakban: KLÖM.) XII. kötet. Kossuth Lajos az első magyar felelős minisztériumban. Sajtó alá rendezte Sinkovics István. Budapest, 1957. 453^454., 581. (Az első dokumentumhoz fűzött jegyzet Rosenfeldet tévesen Ludwig Rosenfeld udvari tanácsossal azonosítja.) 20 Zámbelly: i. m. 174. 21 A dokumentumokat lásd: Österreichisches Staatsarchiv, Kriegsarchiv, Wien. (A továbbiakban: KA.) Alte Feldakten (a továbbiakban AFA) Karton 1819. Die Ereignisse in Wien 1848. 1848-7-7. - Batthyány Lajos miniszterelnök augusztus 9-én és 10-én sürgette az ezred mielőbbi útnak indítását. Lásd Gróf Batthyány Lajos miniszterelnöki, hadügyi és nemzetőri iratai. A dokumentumokat válogatta, a jegyzeteket készítette, az előszót írta Urbán Aladár. Budapest, 1999. 2. kötet. (A továbbiakban: Batthyány-ir.) 1021., 1030. 22 Schweidel József levele Kossuth Lajosnak, Debrecen, 1849. május 7. Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban MOL) H 75. Hadügyminisztérium. Általános iratok. (A továbbiakban: HM Ált.) 1849:13500. 23 MOL HM Ált. 1848:9868. A 4. huszárezred rangfokozata, 1848. november 30. 24 Treuenfest: i. m. 486^487.
