Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 5. (Budapest, 2002)
MÚZEUMUNK TÖRTÉNETÉBÓL, ÉLETÉBŐL - MÁTYÁSSY GABRIELLA: A Pesti Polgárőrség lovas-osztályának tisztjei által használt, 1837-ben átalakított sisak restaurálása
tett, aranyozott rézlemezekből készült. Az ívelt szélű lemez felső sávjában vastag babérlevél-díszítés fűt végig, a plasztikus levelekre bogyók kerültek. A következő díszített területet a taréj legfeltűnőbb, megmunkált része, a kígyót marcangoló oroszlán ábrázolás. A díszítések hátterét pontozásos technikával alakították ki. A két lemeznek a kihajló, íves része ráilleszkedik a sisaktestre, melyhez gombfejű aranyozott csavarokkal rögzül. A tarkótól egy dísztelen aranyozott sárgaréz távtartó lemez indul el, ez fogja össze a két taréjt és rögzíti a kettőjük közötti távolságot. A restaurálandó műtárgyon ennek csak a csonkja maradt meg. A távtartó ív folytatása a homlokrészen: egy különálló lemez préselt címerrel és a fegyveres erők jellemző elemeivel (hideg és tűzfegyverek, vértezet, zászló). Anyaga (aranyozott sárgaréz) és díszítése miatt ide tartoznak a harangon található kiegészítők is: az oroszlánfej a háromszöggel és a sisaktest homloklemeze. A homloklemez formája sokszögű, körben stilizált növényalakokkal ékített keret szegélyezi, benne váltakozva követik egymást a legyező vagy kagylómotívumok és a tölgyleveles fantáziaformák. Középen nagyméretű V. F. névjegy található kissé domború lemezből kivágva. A sisaktest belső felületére feltehetően kecskebőrből készített, feketére festett bélést varrtak. Díszítése egyszerű: nyomott, ezüstös ornamentika fut végig a bőr szélén; a sild fölötti bőrterületre hasonló technikával nyomták bele - minden bizonnyal - a gyártó nevét és a gyártási helyet (Jos Feltzer In Oedenburg 8 ). A bőrbélés alá pamutból készült „vattaszerű" alábélelés került, mert ez merevítette a bélésbőrt és egyben kényelmesebbé tette a sisak viselését. A restaurált 1837 M. sisak is a II. világháború során károkat szenvedett műtárgyak közé tartozik. 9 Erről tanúskodtak a tárgy felületén, az első kézbevételkor látható súlyos gyűrődések, deformációk. A sisaktest erősen deformált állapotban került hozzám. A II. világháború során keletkezett horpadások és a helytelen tárolás következtében a fekete fedőfesték több helyen lepattogzott. Több, nagy területű, egybefüggő festékhiányt tapasztaltam a tárgy jobb és bal oldalán, ahol a terjedelmes horpadások voltak. Már szabad szemmel is jól látható volt, hogy a festék a teljes felületen megrepedezett, több vastag, illetve vékony hajszálrepedés szabdalta a réteget. A sérült fekete festék alól a felhordott ón réteg tűnt elő, azonban ez is igen rossz állapotban. Az oroszlánfejet tartó, oldalsó két vaslemezdarabról is több helyen lepattogzott a festék, a jobb oldali lemez középen behorpadt. A sild eredeti íve nagyrészt megmaradt, csak a jobb oldali ütődés következtében tört meg. Feketére festett felületéről mindössze 2-2,5 cm 2-nyi területről hiányzott a festék. Bár belső oldaláról a zöld festék szinte teljesen lekopott, nyomai azért még megtalálhatók voltak. Az alatta levő, ezüst színű alapozó réteg szintén lekopott, csak a peremet takaró (hiányzó) rézlemez alatt maradt meg foltokban. A tarkólemezt szintén feketére festették, itt is lemezesen leváló festékrétegekkel találkoztam. A vasból készült tárgyalkotók korróziós termékei is igen vegyesek. A sisaktest belső felületén (a peremrészen és a sildlemezen) vonuló futórozsda már viselés közben, az izzadság miatt fellépő magas páratartalom miatt alakulhatott ki. Ez a folyamat elektrokémiai jellegű, melynek eredményeképpen vas-oxid-hidroxidok keletkeznek (például a sárgásbarna színű (3-FeOOH, y-FEOOH). 10 A lekopott ezüstös festék alatt feketés vegyületek (feltehetőleg oxidok) keverékét találtam. A sisaktest fejtető részén található 8 Magyarul: Jos Feltzer Sopronban. 9 Baczoni Tamás szíves közlése. 10 Járó Márta szíves közlése alapján.
