Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. Acta Musei Militaris in Hungaria. 4. „Kard és koszorú”. Ezer év magyar uralmi és katonai jelképei. (Budapest, 2001)

URALMI JELKÉPEK - KINCSES KATALIN MÁRIA: "Így ragyogjon Sopron is régiségeivel...” Hatalmi jelképek, a város reprezentációja a XVII. századi soproni országgyűléseken

KINCSES KATALIN MÁRIA „így ragyogjon Sopron is régiségeivel... " Hatalmi jelképek, a város reprezentációja a XVII. századi soproni országgyűléseken Sopron szabad királyi város kora újkori hivatalos címeréről, illetve címereiről eddig meglepően kevés hiteles, egykorú naptár-, metszet-, oklevél- és nyomtatványábrázolást ismerünk. Az 1622-es adományozás előtti címerről hatot s az ezt követőről is csak négyet. A Bécsben 1562-1708 között rendszeresen kiadott naptárak címlapján, a jobb alsó sarokban, Pozsony mellett, Bécs, Kismarton és különböző alsó-ausztriai városok látképei között Soproné is szerepel. A 27x27 mm nagyságú kép előterében megfigyelhető a más források alapján eddig 1573. évinek datált címerábrázolás. A kicsiny méret ellenére jól kivehető a címer, rajta a kőcsipkés városfal három toronnyal, a két karcsú, szélső torony fölött egy-egy csillaggal, a középső, Tűztorony előtti falszakaszon a nyitott bejárattal.

2 A középkorban a városiasodást általában jelképező háromtornyos városfal már megtalálható az 1340-ben Károly Róbert magyar király (1308-1342) által Sopronnak adományozott pecséten, a két csillag motívuma pedig 1411-től az úgynevezett kisebb pecséten szerepelt.

3 A következő ábrázolás a Lackner Kristófot

4 (1571-1631) ábrázoló festményen látható,

5 amely 1602-ben Prágában készült, ismeretlen festő műhelyében, nemességének megszerzése alkalmából. A kép bal alsó sarkában látható a három kőcsipkés, tornyos (a két szélsőn csillaggal) várfalat ábrázoló városi címer. Egy Sopron város látképét ábrázoló rézkarc,

6 amely 10,5x7,5 cm nagyságú és 1610 körül keletkezett, szintén Lackner 1 Mollay Károly: Középkori soproni naptárak. Soproni Szemle (a továbbiakban: SSz.), 1962. 215-217. 2 Uo. 217. és Csatkai Endre: Soproni látóképek (veduták) 1890-ig. In Bercsényi Dezső (szerk.): Sopron és környéke műemlékei. Magyarország műemléki topográfiája sorozat, 2. kötet. Győr-Sopron megye műemlékei. 1. rész. Budapest, 1953. (A továbbiakban: SKM.) 120-126. 3 Horváth Zoltán: Sopron város új címere. SSz., 1971. (A továbbiakban: Horváth 1971.) 131. - A Károly Róbert által adományozott pecséten ezen kívül a várfalon öt csúcsíves ablak, öt orom kőcsipkével látható. Irodalom: Házi Jenő: Sopron város címere. In Heimler Károly (szerk.): Sopron topográfiája. Sopron, 1936. 79.; Házi Jenő: A városi kancellária kialakulása Sopronban. SSz., 1956. 214.; Cömöri János: Az 1340. évi soproni városcímer: a védőszentek ikonográfiái meghatározása. SSz., 1990. 336-340.; Mollay Károly: A címervita. SSz., 1990. 149-154.; Horváth Zoltán: Válasz Mollay Károly: A címervita cikkére. SSz., 1990. 331-332.; Gecsényi Lajos (szerk.): Községi és városi pecsétek Győr-Moson-Sopron megyében a XVII-XVIII. században. Győr-Moson-Sopron Megye Levéltára. Győr, 1996. 229. 4 Az ötvösmester és jogtudós 1604-1611 között Sopronban városbírói, majd 1613-1631 között polgármesteri tisztséget viselt. 5 Horváth Zoltán: Sopron város címerei a történelmi események hátterében. Sopron, é. n. [1992]. (A továbbiakban: Horváth 1992.) III. sz. képmelléklet. 5. sz. kép. Lackner Kristóf jogi pályafutásáról, müveiről lásd: Griill Tibor: Lackner Kristóf ismeretlen jogi jegyzetei. SSz., 1993. 70-73. 6 Közli: SKM 121.