Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. Acta Musei Militaris in Hungaria. 4. „Kard és koszorú”. Ezer év magyar uralmi és katonai jelképei. (Budapest, 2001)

URALMI JELKÉPEK - B. SZABÓ JÁNOS - ERDŐSI PÉTER: Két világ határán. A hatalomátadás szertartásai az erdélyi fejedelemségben

során szilárdult meg, és most, a politikai válság idején különös jelentősége lehetett ennek a stabil formának.

7 Állandó vonásnak mondható, hogy a fejedelem annak a városnak a templomában tesz esküt, ahol megválasztották. Általában nem várnak vele sokat, többnyire még a választás napján megtörténik vagy egy nappal később, tehát nagyobb előkészületekre nem hagynak időt. Előfordul, hogy az ünneplés nem ér véget a templomi szertartással és a fejedelmi szálláshoz való menettel, hanem a városi térre és a lakosságra is kiterjed. Báthory Zsigmond 160l-es kolozsvári beiktatása után vigasságok kezdődtek, fehér ruhás diákok járták énekelve a várost, trombitaszó, dobpergés és ágyúdörgés közepette. 1690-ben Thököly Imre megválasztása is hasonló módon ment végbe: „az erdélyi hadak mind a keresztényszigeti mezőben lóháton ülvén, ott nagy pompával, dob, trombita, sípszó, puskaropogás alatt a templomban fejedelemségre inauguráltatok." A résztvevők figyelik az előjeleket: örömükre szolgál, hogy Bocskai eskütétele után két sas lebeg a fejedelem szállása fölött.

8 Az uralkodói jelvényeknek nagyon korlátozott szerepük volt ezeken a szertartásokon. Igaz, hogy az 1588-as menetben az udvarmester közvetlenül Báthory Zsigmond előtt vitte a fejedelmi botot, azaz egy díszbuzogányt, s a fejedelem oldalán díszes szablya függött, süvegét atyja fekete tollforgója ékesítette, s ez önmagában is jelvénynek számíthatott, ám egyik sem játszott aktív szerepet. Nem az országgyűléstől kapta őket, tehát a jelvényátadás, a beöltöztetés mozzanata elmaradt.

9 A későbbi forrásokból kiderül, hogy ezek a tárgyak az uralkodók „hétköznapjainak" is részei. A fejedelmek környezetében szinte minden helyzetben fellelhető a díszbuzogány és a kard. A fegyverhordozó apródok karjukon a fejedelmi buzogánnyal és az „aranyos köves hüvelyű" szablyával éppúgy elkísérték urukat a lakomákra, mint a hadjáratokba. De az uralkodók dolgozó- vagy kisebb fogadószobájában is ott voltak e jelvények. A seprű alakú kócsagtoll forgó viselése is uralkodói kiváltságnak számított Erdélyben.

10 Sajnos, a későbbi beiktatásokról szóló forrásokban nincsenek adataink a jelvényhasználatról. Bethlen állítólag „királyi" palástot visel, de ez egyéni és egyszeri újítás is lehet, vagy pusztán a forrás sajátos szóhasználatából adódik.

11 Amennyire ez a szertartástípus rekonstruálható, tartalmát a kölcsönös eskü kimondott szava, az istentisztelet, a résztvevőknek a menetben és a templomban való elhelyezkedése adhatta. 7 Szilágyi Sándor (szerk.): Szamosközy István történeti maradványai. 4. kötet. Budapest, 1880. 128. 8 Chronicon Fuchsio-Lupino-Oltardinum sive Annales Hungarici et Transsilvanici, opera et studio ... Simonis Massae et Marci Fuchsii, Pastorum Coronensium, nec non Christiani Lupini et Joannis Oltard, Pastorum Cibinensium, concinnati... Edidit Josephus Trausch. Tom. 1. Coronae, 1847. 178.; Cserei Mihály: Erdély históriája [1661-1711], Sajtó alá rendezte Bánkúti Imre. Budapest, 1983. 230.; Szamosközy: i. m. 352. 9 Erdőst, i. m. 31-32. 10 B. Szabó János: Insignia of the Transylvanian Princes. Majestas, 1996. 85-105.; Apor Péter: Metamorphosis Transylvaniae. Szerkesztette Tóth Gyula. Budapest, 1987. 30., 32.; Ballaban György naplója. In Várkonyi Gábor (szerk.): II. Rákóczy György esküvője. Budapest, 1990. 23., 30.; Bethlen János: Erdély története 1629-1673. Fordította P. Vásárhelyi Judit. Budapest, 1993. 274.; Kemény János önéletírása. In Kemény János és Bethlen Miklós müvei. A szöveget gondozta, a jegyzeteket írta V. Windisch Éva. Budapest, 1980. 70. - A moldvai vajdák udvarában „spathariumnak" nevezték a fejedelem kis tanácstermét, mert ott a fejedelem pallosa feküdt az asztalon. Dimitre Cantemir: Moldva leírása. Fordította Cselényi Béla, Debreczeni József és Köllő Károly. Bukarest, 1973. 103. 11 Böjti Veres Gáspár: A nagy Bethlen Gábor viselt dolgairól. In Makkai László (szerk): Bethlen Gábor emlékezete. Budapest, 1980, 54.