Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. Acta Musei Militaris in Hungaria. 4. „Kard és koszorú”. Ezer év magyar uralmi és katonai jelképei. (Budapest, 2001)

URALMI JELKÉPEK - R. VÁRKONYI ÁGNES: Az egységjelképei a megosztottság másfél évszázadában

temes történelmi értékeink. Kisajátíthatok, kiüresíthetök. Mindenre felhasználhatók, reklám, álcázás, megtévesztés, embertelen célok érdekében elrabolhatok. Ezért kell álcázás nélkül beszélnünk róluk. Amit a zászló kérdez: Miért hazudja azt, ami nincsen?" S amit elvár: „Légy őszinte tiszta, bátor. / Ne hazudj." Ne törd össze az emlékedet.

1 Paul Ricoeur-t idézve: a szimbólumok pedig magukban hordozzák az élet, a közösség alapvető kérdéseit, és minden időkben gondolkozásra késztetnek.

2 A hogyan kérdésére tárgyszerű választ a szimbólumok rendszerét ismerve kaphatunk, megfigyelve azt, ahogyan hosszú távú folyamatok során a képek - szövegek képzetei, metszetek, érmek, festmények képei s a tárgyak - sűrített tartalmukkal az egymást váltó korszakokban áthatják a különböző népek és nemzetek kultúráját. A következőkben nem a zászlókról, hanem a szimbólumok határozott programba rendeződött együtteséről lesz szó. Ennek a tágas és bonyolult világnak egyetlen részletét, az ország egységének jelképeit vázolom a XV1-XVII. századi Magyarországon. Historiográfiai előzményekről szólva a különböző tudományágak kutatói az ikonográfia gazdag anyagát tárták fel, kifejlődtek az interdiszciplináris módszerek, és a magyarországi vizsgálatok az utóbbi évtizedben felvették a lépést a nemzetközi szimbólumkutatásokkal. Másfelől azonban az ország egységét kialakító folyamatok és törekvések a három részre osztottság korában a magyar történelem úgyszólván feltáratlan területei. A régi magyar történetírásban a hierarchiára törő irányzatok, a XIX. századi értelemben vett ún. kuruc-labanc felfogás jegyében az ország egységének megvalósítását kizárólag az 1683-1699. évi visszafoglaló háborúhoz kötötték. Ma már világos, hogy az ország egyesítése rendkívül összetett folyamat. Nyers katonai erővel máról holnapra sehol a világon nem lehet országegységet teremteni. Az országok egysége a társadalom hosszú, szerves építkezésének eredménye. Az újkori Európában nem az országok elszigetelődésének, hanem kölcsönös konszenzusok, feltételrendszerek kölcsönhatásának következménye. Egyetemes jelenség. Ennek az összetett kérdéskörnek csak egyik, de rendkívül fontos területe a szimbólumok világa. Hogyan történhetett, miként volt lehetséges, hogy Magyarország százötven éven át szétdaraboltan élő országrészei között soha nem szakadt meg a kapcsolat, sőt kifejlődött az országegység új szövedéke is? A széttartó erők ellenére. Minőségében az újkori Európa követelményei szerint. A szimbólumok világa nem szorítható egyetlen ország szűk határai közé, magyarországi problematikájuk általánosabb eredményekkel szolgálhat. Hozzájárulhat valamivel a szimbólumok történetiségében rejlő lényegének megértéséhez. A szemléletessé tett idő Harminc évvel Mohács után jelent meg a „Regni Hvngariae descriptio vera" című térkép. Budán másfél évtizede pasák regnálnak, és az ország középső területe szervezetileg az Oszmán Birodalom része. Mégis a térkép mint egységes országot ábrázolja 1 Az idézetek Kosztolányi Dezső: Meztelenül című, 1928-ban megjelent kötetének következő verseiből valók: Aki ma meghalt, Zászló, Tanár az én apám, Vigyázz, Szegények, Gépírókisasszony, Boldog ihletés napjaim, Intés. 2 Ricoeur, Paul: The Hermeneutics of Symbols and Philosophical Reflection. International Philosophical Quarterly, 1962. (XI.) 193. Idézi: Hoppal Mihály: Jelképek a kultúrában. Szerkesztői bevezető. In Hoppá! Mihály -Jankovics Miklós - Nagy András - Szemadám György: Jelképtár. Budapest, 1990. 7.