Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. Acta Musei Militaris in Hungaria. 4. „Kard és koszorú”. Ezer év magyar uralmi és katonai jelképei. (Budapest, 2001)

URALMI JELKÉPEK - WEHLI TÜNDE: Szent László viselete középkori ábrázolásain

ciklusoknak szinte elengedhetetlen motívuma. A világias, nimbuszt mellőző értelmezés a Thuróczy-krónika 1488-as augsburgi kiadásában érvényesül a legtisztábban.

8 A tárgyalt falképeken László megelőlegezett jelvénye a leveles, nyitott királyi korona. A koronaviseléssel kapcsolatban megjegyzendő, hogy az uralkodói jelvény e képsorokon nem feltétlenül a majdani királynak szól, hanem egy herceg reprezentációs öltözetének természetes kiegészítője. Látva a Károly Róbert első két koronázásakor a hiányzó Szent koronát pótló darabot vagy például a XIV. század közepénél valamivel későbbi Képes Krónika Szent István születését ábrázoló kompozíció résztvevőinek diadémjait, nem zárható ki, hogy a korona az országot védő duxnak is kijáró jelvény vagy ékszer volt.

9 Az eddig bemutatott ábrázolások szempontunkból két irányba mozdulnak előre. Az egyik a gazdagabb és kevéssé jelentős. Ez pedig a harci viselet változását, gazdagodását vagy korszerűsödését jelenti. íme néhány példa. Gelence (református templom, XIV. század első évtizedei), Biátfalva (római katolikus templom, XV. század első, második évtizede) és Gömörrákos (római katolikus templom XV. század eleje) falképén a korona a türjei példát követve fejvédő kalapra, illetve sisakra kerül.

10 A korona rangjelző szerepe e képeken árnyaltabbá válik, és noha nem szándékosan, valamelyest a sisakdísz irányába mozdul el. Az udvarhelyszéki Bögöz jelenleg református templomának ábrázolását Huszka József akvarelljei alapján ismerjük. A XIV. század első évtizedére datált ciklus,

11 amely eredetileg a teljes témakört feldolgozta, szempontunkból elemezhető kompozíciói a várból történő kivonulás, valamint a birkózást és a lefejezést megörökítő témák. A herceg az első kompozíción páncélvértet visel, ami fején kívül egész testét védi. A mellén egy további, vörös színnel festett pikkelyes ruhadarab (bőrmellény?) látható.

12 A két utolsó jeleneten a testet fedő páncél fölött textil ingfélét hord, ami dereka alatt szoknyát alkot. A herceg vállára a Iaskodi cikluséhoz hasonló palást borul.

13 Úgy tűnik, hogy a festő itt határozottan törekedett az egyes jelenetek főszereplőjének viselettel történő megkülönböztetésére. László ezen a helyen is nyitott, leveles koronát visel. A lován ülve, Váradtól búcsúzva, most emeli először magasba a baljában tartott bárdot.

14 A háromszéki gelencei képsor elemzése szintén leginkább Huszka akvarellje alapján lehetséges.

15 A szokatlan témákban, részletekben is gazdag, a történet szokásos zárójelenetét nélkülöző ciklust korábban Balogh Jolán és László Gyula elemezte viselet8 László: i. m. 5. kép. Az értelmezéshez a kép „Hystoria sancti ladislai" felirata is hozzájárul. A kép a történet Üldözés és Birkózás mozzanatait mutatja be. László egész testét mindkét esetben az arc kivételével aranyozott páncél borítja és sarkantyú is tartozik az öltözethez. A korona karimás fém kalapra került. Az Üldözés-jelenetén László oldalán kard lóg, felemelt jobbjában bárdot tart. A Birkózáson pedig a leány a bárddal vágja el a kun horgasinát. A fegyverzet a készítés korában használt típust követi. 9 Erre következtethetünk a király harmadik, 1310. évi augusztus 27-iki koronázásának leírásából, amely céloz arra, hogy az első két alkalommal más koronát használtak. Lásd: Tempore ducum regumque stripis Arpadianae gestarum. Ed. Emericus Szentpétery, Tom. I. Budapest, 1937.; Képes Krónika: OSzK Cod. Lat. 404. Kiadása: Képes Krónikái. Hasonmás kiadás. Budapest, 1964. 37. 10 László: i. m. 37, 156., 194. kép. 11 Jékely Zsombor: A bögözi templom. Horror vacui füzetek 3. Sepsiszentgyörgy, 1996. 37. 12 László: i. m. 23. kép. 13 László: i. m. 28-30. kép. A későbbi képsorok többségén a herceg nem visel palástot. Ez főleg a Kivonulás-jelenetre érvényes. Nyilván ez határozza meg a ciklusból önállósult lovas-alakos ábrázolások viseletét is. Kivétel a késői sepsibesenyői képsor, ahol a szent a képsor valamennyi kompozícióján libegő palástot visel. Lásd: László: i. m. 71-72. kép. 14 László: i. m. 23. kép. Ugyanakkor a leány szablyával fejezi le a kunt. Uo. 28. kép. 15 László: i. m. 37. kép.