Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. Acta Musei Militaris in Hungaria. 4. „Kard és koszorú”. Ezer év magyar uralmi és katonai jelképei. (Budapest, 2001)
URALMI JELKÉPEK - WEHLI TÜNDE: Szent László viselete középkori ábrázolásain
történeti szempontból. A herceg mindegyik jelenetben azonos viseletet hord. Testre feszülő világos ing és harisnya fölött ujjatlan, térdig érő barnás textilruha van rajta, erre húzott láncpáncélja fejétől combközépig védi testét, lábfején pedig pikkelyes sarut visel. Fején a láncpáncél fölötti csúcsos sisakra húzták a nyitott leveles koronát. Bőrövén tőr lóg. Az első jeleneten úgy tartja bárdját, mint a bögözi falképen. A csataképeken lándzsát tart, a kun nyílzáporától ornamentális díszítésű pajzzsal óvja magát. Az utóbbi falkép Szent László öltözetének módosulását jelezte. Ebben a stílusváltozás mellett viselettörténeti tényezők is közrejátszhattak. Ez a kettősség figyelhető meg a székelyderzsi (jelenleg unitárius templom, 1419), realisztikust az ornamentálissal elegyítő kompozíción is. Erdőfüle (jelenleg református templom, XIV. század második fele) László-ciklusán a Szent viselete lényegesen eltér a kíséretétől. Ők ugyanis páncélosok, László viszont nem. Három jelenetben látható. Feje védtelen. Többrétegű, vörös, fehér textilruhát visel. Öltözete az egyes jeleneteken az apróbb részletekben különböző. Lovasként például fém kesztyűt visel. Máskor a harisnya színe eltérő. 17 Összegezve, Lászlót harcostársaitól a színben is élénk, harc helyett inkább lovagi tornára utaló öltözet különíti el. A másik irány a Szent László-ciklus értelmezésének változását is eredményezi. Bizonyos a már korábban is jelzett heraldikai elemek bevonása a képsorba, ugyanis a herceget az Árpád-ház, illetve a magyar nemzet hősévé avatja. Erre a változatra többféle példa is fölhozható. A szepességi Kakaslomnic római katolikus templomának sekrestyéjében megfestett ciklus készíttetője, annak feltehetően délnémet vagy szász származása, társadalmipolitikai életben betöltött szerepe Tóth Melinda kutatásainak köszönhetően megnyugtatóan tisztázott. Neki köszönhetjük a program kialakításában közrejátszó személyes motivációk tisztázását is. 18 A Károly Róberthez közel álló Rikolf mester lehetett az az európai lovagi kultúrában otthonosan mozgó észak-itáliai, délnémet vagy szász megrendelő, aki a világi irodalom és a lovagi torna egyes fázisainak ismeretében tudta, hogy milyen öltözet és fegyver kívánkozik a falkép egyes jeleneteire. A birkózás alkalmával a király térdig érő textilöltözetet visel. A programadó a birkózók megkülönböztetése céljából a kor divatjának megfelelve az eltérő fiziognómiai vonások és ruházat mellé a heraldikát is segítségül hívta. A festő azonban járatlan volt a heraldikában, és ezért felemás megoldás született. Az Árpádok vörös-ezüst sávja más színt és mázt kapott. 19 A korábban tárgyalt laskodi freskóhoz hasonlóan a herceg fejéről itt is hiányzik a sisak, csak korona ékesíti. A korona ábrázolása újszerű e képsorban, és a Szent ikonográfiájában egyedi marad. A leveles, nyitott koronán láncok függnek. E megoldás okára jelenleg nem szolgálhatunk magyarázattal, mert a függők nem a leveles, nyugati nyitott korona, hanem a bizánci uralkodói jelvények egyik típusának tartozékai. A Birkózásjelenetén László egyetlen fegyvere az övbe tűzött, tokba zárt tőr. A korabeli ábrázolások tükrében a tőr bár kétségtelenül fegyver, inkább a mindennapi viselet része, mint harci szerszám. Figyelemre méltó, hogy a herceg karakterisztikus attribútuma, a bárd, a leány kezében van. Ez a pogány harcos megsemmisítésének csupán segédeszköze, mert mindössze harcképtelenné tételében van szerepe. A lefejezéshez a leány ennél megszo16 Balogh Jolán: Az erdélyi renaissance 1. kötet. Kolozsvár, 1943. 36.; László: i. m. 67. 17 László: i. m. 50. kép. 18 Tóth: i. m. 147. sk. 19 Az Árpádok vörös-fehér sávja kék-fehér lett.
