Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. Acta Musei Militaris in Hungaria. 4. „Kard és koszorú”. Ezer év magyar uralmi és katonai jelképei. (Budapest, 2001)

KATONAI JELKÉPEK - BABUCS ZOLTÁN: Jászkun katonai jelképek a XVIII. század közepétől 1867-ig. (Egyenruhák, címerek, zászlók)

megkaptuk bátorság jeléül a fehér kakas tollat, most azonban mindenki iparkodjék csákója rózsájához mentül elébb és mentül hosszabb kakas tollat szerezni és holnap a parancsolatra azzal kirukkolni, mely felett az őrnagyunk szemlét fog tartani. Nosza volt a kakasoknak hadd el hadd. Mert valamennyi honvéd mind a kakasokat üldözte... Másnap mikor kiállottunk a főtéren, ugy néztünk ki, mint egy toll-erdő, de már egész katonásan, köpönyeg, csákó, tölténytáska, fegyver, oldaltarisznya, de borjú még nem volt..."

38 A másik gyalogzászlóaljat 1848. szeptember 27-én kezdték el felállítani Pest, Buda és a Jászkunság ifjaiból.

39 Zászlóaljuk, a 24. fehérsipkás honvéd gyalogzászlóalj legalább annyira híres volt, mint a III. hadtest szegedi fehértollas 3. és a kassai vörössipkás 9. zászlóaljak. A 24-esek szabályos gyalogsági egyenruhát kaptak 1848 őszén a fejfedő kivételével. Fekete csákó helyett a katonák ugyanis a Jászságban tipikus fehér báránybőr kucsmát kaptak. „Egy a hadtesthez mostanában került, újonnan felruházott s piros pozsgás paraszt fiúkból álló zászlóaljnak, melyt téli fehér báránysipkájukról fehér sipkás zászlóaljnak neveztek..." - emlékezett meg 1849 januári bevonulásukról a 3. zászlóalj krónikása.

40 Az erdélyi hadszíntéren, az 1849-es esztendő tavaszi és nyári hadműveleteiben igencsak helytálló 24-esek parancsnoksága 1849. július 23-án beadványt szerkesztett: „A 24. honvéd zászlóally parancsnoksága által az illető tiszti karnak azon felterjesztett alázatos folyamodványait, miszerint a zászlóallynak az újfalusi szerencsés sikerrel vívott csatában, kitüntetett harczias viselete méltó elismerése jeléül a fehér sipka viselhetés megengedtessék, valamint a harmadrendű érdemjel az itt mellékelt méltányos kérelmek folytán meg adassék..."

41 1849-1867 között Az 1859. április 29-én kezdődő szárd-osztrák-francia háborúban a császári hadsereg önkéntes alakulatokkal kívánta gyarapítani sorait, hogy eredményesebben hadakozhasson. Ezért Magyarország kormányzója, Albrecht főherceg tábornagy 1859. május 2-án „Magyarország hű lakosaihoz" intézett szózatában gyalogos és lovas önkéntes alakulatok szervezését kérte azzal a megkötéssel, hogy az önkéntesek a háború végéig fognak szolgálni.

42 A Jászkun Kerület két huszárosztályt állított fel, a jászberényi I-őt és a karcagi II-ikat.

43 Az egyenruha és a felszerelés tekintetében Albrecht főherceg a következőképpen rendelkezett: „Az önkéntesek felszerelése, mind a gyalogosoknál, mind a lovasságnál magyar szabású... A jászkun osztályoknál sötétkék atilla, mente és nadrág, fekete zsinórzattal... fövegül pedig minden huszár fekete nemezkalapot rózsával és fe38 Lengyel: i. m. 15. 39 Közlöny, 1848. IX. 27.sz. 40 Hegyesi Márton: Az 1848-49-iki harmadik zászlóalj története. Budapest, 1898. 84. 41 Hadtörténelmi Levéltár, 1848-49. 39/22. sz. 42 Berkó István: Magyar önkéntes csapatok az 1859. évi háborúban. Hadtörténelmi Közlemények, 1930. (A továbbiakban: Berkó 1930.) 56.; Erdélyi Gyula: A magyarok hadi szervezete és hadvezetési művészete ezer éven át. Budapest, 1942. 255.; Barcy. i. m. 81. 43 A megalakulásról bővebben: Babucs Zoltán: Adalékok a jászkun önkéntes huszárok 1859. évi megalakulásához. In Pethő László (szerk.): Jászsági Évkönyv, 1997. Jászberény, 1997.